Földtani térképek

az olyan térképek, melyeken a topografiai alapon különféle szinekkel vannak föltüntetve mindama kőzetek, mindama földtani képződmények, melyek a térkép ábrázolta területen a fölületen láthatók és tanulmányozhatók. Noha a felületi anyag- és korviszonyokat tükrözik vissza, a F. a legfelül levő takarót, a talajt, tekintetbe nem veszik, mert az illető terület földtani szerkezetével, melynek föltüntetése a F. legfőbb feladata, a talaj semminemü összefüggésben nincs. A talajviszonyok térképezése egy külön feladat és azt geologiai-agronomiai térképen tüntetik föl. A F. elkészítésével az egyes államok földtani intézetei (l. o.) foglalkoznak. Hogy mily részletekre terjeszkedjék ki a F. ugy a kőzetanyag, mint a korviszonyok tekintetében, az a topografiai térkép mértékétől függ, melyre a szineket áttviszik. A földtani átnézetes térképek ugy a pontosság, mint a részletek feltüntetése tekintetében messze mögötte maradnak a földtani speciális térképeknek. Utóbbiak mértékeül leghasználatosabb az 1: 25000, vagy legfölebb 1: 50000; vannak olyanok is, melyek mértéke 1: 5000. Mig a speciális térképeken minden egyes kőzetvarietás is kifejezésre juthat és a legszélesebb réteg- meg korviszonyok vannak föltüntetve, az átnézetes térképeken, a hasonló kőzetek mind egyféleképen jeleztetnek és legfölebb a szisztemák kerülhetnek még kifejezésre. Az átnézetes F. mértéke nagyon sokféle lehet és első sorban függ attól a területtől; melynek földtani viszonyait föl kivánja tüntetni. A nemzetközi geologiai kongresszuson szóba kerülvén e kérdés, abban történt megállapodás, hogy nem igen nagy területek föltüntetésére legajánlatosabb 1: 800000. A szinek megválasztása az egyes kőzetanyagok meg korok feltüntetésére sokáig önkényes volt, ami sok zavarra adott okot. Az 1881. tartott nemzetközi geologiai kongresszuson merült föl legelőször a mindenütt egységesen választandó szinek kérdése és e tekintetben nemzetközi megállapodás van. Mivelhogy a F. a felületi anyagoknak csakis horizontális projekcióját tünteti fel, kiegészítésül rendesen ott találni a F.-en a földtani profilokat is különféle irányban. Ezek az illető területek geologiai alakulását és az egymásután következő rétegsorozatot függélyes irányban tüntetik fel. A földtani profilokon sokszor (különösen alkalmas földásások hiányában) nemcsak a tényleges viszonyokat szokták föltüntetni, hanem bizonyos kiegészítéseket is, amint valamely rétegsorozatnak a mélyben való folytatását elképzelik. A m. kir. földtani intézet geologusainak munkálatai alapján és a Magyarhoni Földtani Társulat kiadásában most van sajtó alatt Magyarország földtani térképe 1:1000000 mértékben. Az Osztrák-Magyar monarkiának 1867-1881. Hauser Ferenc lovag adta ki földtani térképét (Geol. Übersichtskarte der Österr.-Ungar. Monarchie) 12 lapon 1: 576000 mértékben. Ugyanaz egy lapon 1: 2016000 mértékben is megvan. A nemzetközi geologiai kongresszus még 1881. elhatározta, hogy egész Európa földtani térképét kiadja 1:1.500000 méretben; ebben monarkiánkra 6 lap fog esni az összesen 52 lapból álló térképből. A térkép az összes európai kulturállamok geologusainak közremüködésével készül, a költségeket is az egyes kormányok fedezik megfelelő arányban. A magyarországi részt a m. kir. földtani intézet szolgáltatta az európai bizottságnak, mely a terv szerint 1895. kell hogy kész legyen az egész munkával. Az egész Föld régebbi földtani térképét Jules Marcontól birjuk (Carte géologique de la terre, Zürich 2. kiad.1875. 8 lap) 1: 23000000 méretben. 1890. a Perthes-féle intézetben jelentek meg az egyes kontinensek földtani térképei és pedig Európa l:15000000, a többi kontinens 1: 30000000 mértékben Oroszország kivételével, ahol a földtani fölvételek még nem sokat haladtak, minden európai állam földtani intézetei adnak ki F.-et, még inkább az amerikai államok. Azsia országai között különösen Japán tünik ki e tekintetben.

Forrás: Pallas Nagylexikon