Földvár

1. F. (Marienburg, Feldiora), nagyközség Brassó vmegye alvidéki j.-ban, (1891) 2212 oláh és német lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, földmives iskolával. F. várát a II. Endre idejében a Barcaságra telepített lovagrend alapította 1222. F. 1427. már mezőváros volt. 1529 junius 22-én itt verte meg Péter moldvai vajda Gerenci Miklós püspök, Pempflinger Márk szász ispán, Török Bálint és Majláth István seregét. 1612 okt. 16. itt esett el Weiss Mihály brassói királybiró Báthory Gábor ellen vivott csatájában. 1848 nov. 29. a székelyek Gábor Áron vezetése alatt itt vivták első csatájukat. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld leirása, VI. köt. - 2. Duna-F., l. Duna-Földvár. - 3. Puszta-F., nagyközség Békés vármegye orosházi járásában, (1891) 2510 magyar lak., vasuti állomással, gőzmalommal. - 4. Tisza-F. (Bács-F.), nagyközség Bács-Bodrog vármegye ó-becsei j.-ban, (1891) 1052 házzal és 5716 lak. (közte 3228 magyar s 2406 szerb), posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. - 5. Tisza-F., nagyközség Jász-N.-Kun-Szolnok vmegye tiszai alsó j.-ban, (1891) 1389 házzal és 7752 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, ipartestülettel, iparos iskolával, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

Forrás: Pallas Nagylexikon