Folliot

Ferenc de Crenneville gr., osztrák tábornok, szül. Sopronban 1815 márc. 22., megh. Gmundenben 1888 jun. 22. Kiképeztetését a velencei tengerészeti intézetben nyerte, s 1831-től kezdve, mely évben az osztrák seregben hadnagy lett, gyorsan emelkedett a katonai rangfokozaton. 1848. ezredes és a császár szárnysegéde lett. 1849. mint egy gránátos zászlóalj vezére, Piemont és Garibaldi ellen harcolt. 1850. tábornokká, majd dandárnokká léptették elő, s mint ilyen több éven át volt parancsnoka az Olaszországban elhelyezett osztrák csapatoknak. 1857. altábornagy, azután erdélyi és horvátországi hadosztályparancsnok volt. Részt vett továbbá az 1859. olasz háboruban. A háboru elzajlása után titkos tanácsos, a hadsereg főparancsnokságának elnöke, a császár első szárnysegéde, s mint ilyen a központi iroda főnöke és személyes ügyekben előadója lett. A 60-as évek elején meglehetős befolyást gyakorolt az udvarban, egészen az alkotmányos éra kezdetéig. 1867. I. Ferenc József főkamarássá nevezte ki. Midőn 1867. után civilruhában beutazta Olaszországot, a hol évekkel azelőtt szigoru uralmat vitt, Livornóban merényletet intéztek élete ellen. A gyilkos azonban nem F.-t, hanem annak kisérőjét, az osztrák konzult sebesítette meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon