Folyósítás

Ha a gázokat erős nyomásnak v. hütésnek vetik alá, a telített gőzökhöz hasonló állapotba kerülnek, melyből további nyomás vagy hütés által a cseppfolyós állapotba mennek át. Telítettnek t. i. akkor nevezzük a gőzt, midőn az általa betöltött térben az illető hőmérséklet mellett több gőz már nem képződhetik. A gázok olyan gőzöknek tekinthetők, melyek távol állanak a telítési ponttól, melyek tehát alacsony forrásponttal biró folyadékokból keletkeztek. Némely- gáz már csekély hütés v. nyomás által is folyósítható. A gázalaku kénessav p. hó és konyhasóból álló fogyasztó keverék által lehütve, szintelen folyadékká lesz, mely zérus alatt 10° C.-nál forr. A nehezen folyósítható gázokat külön sürítőkészülékekben préselik össze. Ilyen a Natterer-féle sürítő kénsav folyósítására. Ez szeleppel ellátott erős vaspalack, melyben a gáz 38 légköri nyomás alatt válik cseppfolyóssá. A legtöbb gázt Faradaynak sikerült már folyósítani. Csak néhány gáz, t. i. a hidrogén, mocsárgáz, szénoxid, nitrogén, oxigén s e két utóbbi keveréke, a levegő, állottak a legujabb időkig ellen a folyósításnak. Ezért állandó gázoknak is nevezték, ellentétben a folyósítható gázokkal. 1877. azonban Cailletet Párisban és Pictet Genfben igen nagy nyomás és egyidejü hütés által az állandó gázokat is folyósították, ugy hogy most már ezen különbség is megszünt a gázok közt. Az igen nagy hütés azért szükséges, mert a nehezen folyósítható gázoknak az u n. kritikus temperaturája igen mélyen van a fagypont alatt. Ha t. i. valamely gáz hőmérséklete bizonyos, a gázra nézve jellemző hőmérsékletnél magasabb, a gáz a legnagyobb nyomással sem folyósítható. Ha a gáz ezen kritikus hőmérséklet alá hüttetik, a folyósítás lehetséges és ezt sikerült Cailletet és Pictetnek elérniök. Az oxigén kritikus hőmérséklete -130° C, hidrogéné -140° C, ellenben széndioxidé +31° C.

Forrás: Pallas Nagylexikon