Folyosópille
(Catocala Ochsenh.), a rovarok osztályába, a
pikkelyesszárnyuak rendjébe és az éjjeli lepkék csoportjába tartozó lepkenem.
Egyike a legnagyobb bagolylepkéknek, finoman szőrözött csápokkal, erősen
hullámzott szárnyszegéllyel és rojtozattal, élénk szinü, szalaggal jelölt és
lekerekített hátsó szárnyakkal. Nappal folyosókban (innét a népies neve is),
fatörzseken, repedésekben stb.-ben nyugszanak, felriasztva nagy gyorsasággal
repülnek tova. Hernyóikon a 8. gyürün egy pup és a 11-en egy lapos dudor
találhatók. Karcsu bábjaik ritka szövetü fonadékban, levelek stb. közt
találhatók. Európában 32 faja él, melyek közül hazánkban 13 található.
Közönségesebbek: a vörös F. (C. nupta L.), mellső szárnyai sötéthamvas szinüek,
a hátsók cinóbervörösek, fekete szegéllyel és középszalaggal. 7 cm. nagy.
Julius-szeptemberig röpül. Hamvasszinü hernyója, melynek háta két sor
sárgásfehér szemölccsel van diszítve, május-juniusban különfélo füz- és nyárfán
él. A kék F. (C. fraxini L.), legnagyobb európai éjjeli lepke, 10,5 cm. nagy.
Mellső szárnyai kékeshamvasak, barna rajzolattal, a hátsók feketék kék
középszalaggal. Aug.-szeptemberben röpül. Finoman, feketén pontozott, hamvasszürke
hernyója május és juniusban főleg kőrisfán és nyárfán él. A sárga vagy kökény
F. (C. hymenea W. V.) hazánk faunájának jellemző faja, amennyiben tenyésző köre
csak Európa DK-i vidékeire és hazánkon tul nem is terjed. Mellső szárnyai
hamvasszürkék, a hátsók sárgák, két fekete ives szalaggal. 3,5 cm. nagy. Röpül
augusztusban. Szürkéshamvas, vörösbarna szemölcsökkel és apró fekete pontokkal
tarkázott hernyója májusban kökényen él. L. még Éjjeli lepkék.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|