Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
fonál strand
fonal string
fonál thread
fonal twist
fonal wool
fonal yarn
fonál yarn
fonalas filiform
fonalas dor... back-rest
fonalas dor... beam
fonálban fe... grained
fonalcsomó thrum
fonalfektet... bar
fonalgombol... ball
fonalhullad... thrum
fonalhullad... waste
fonalkeresz... lease
fonálkeresz... reticle
fonálkeresz... reticule
fonalorsó hasp

Magyar Magyar Német Német
fonal & cér... Garn (s)
fonal & szá... Faden (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fonál

És fonálvizsgálat. F. az összesodort szálcsoport. Sok esetben 2 v. több F.-at ujból összesodornak és ekkor a fonatot cérnának s zsinegnek, v. kötélnek nevezik, még pedig cérnának, ha az összesodort fonalak vékonyak, zsinegnek, ha vastagok, kötélnek, ha az összesodort fonatok zsinegek. A F. sajátossága az anyagon kivül a sodrás mértékétől is függ. Kevés sodrattal biró F. lágy és simulékony, s az ilyen fonál vetüléknek alkalmas, mig az erősen sodrott, nagyobb szakító erővel biró és rugalmasabb fonalakat láncfonalaknak használják. A F. részint mátringolt, részint csévélt alakban hozatnak forgalomba. A vetülékfonalak csévéi kisebbek és pincops-nak, a láncfonalak csévéi nagyobbak és warcops-nak neveztetnek.

A F. sajátosságainak s használhatóságának megállapítása vagy a F.-vizsgálat kiterjedhet: 1. A F. finomsági számának és egyenletességének megállapítására. A finomsági szám gyors megállapítására a hosszegységü mátring sulyának visszás értékét veszik. A hosszegységü mátringot motollán készítik, mely számláló készülékével a körülforgást és ezzel a fonál hosszát jelzi.

A suly megállapítására ugyancsak az ábrán látható mérleget használják, melynek beosztásán a suly helyett azonnal a finomsági számot lehet leolvasni. A fonal egyenletességét megfigyelés alapján itélik meg. Az ábrán jelzett motollára a F. olyképen lesz felvetve, hogy a menetek között egyenlő közök keletkezzenek, illetőleg hogy a F.-ak párhuzamos elrendezést nyerjenek, mely az egyenletesség megfigyelését lehetővé teszi.

2. A F. sodrás-számának megállapítását készülékkel végzik. A vizsgálandó F.-at 2 kampó hasítékába kifeszítve helyezik el, s forgattyuval visszasodorják addig, mig a F. anyaga teljesen laza, amit a készüléken levő nagyítóüvegen megfigyelnek. A visszaforgások száma és iránya adja a sodrás-számot és irányt a befogott darabra vonatkozólag, amelynek hossza 1 angol hüvelyk v. 25 millim. szokott lenni. A sodrás-számot az angol hüvelykre vagy a meterre szokás vonatkoztatni.

A munkaterület görbe vonala az anyag sajátsága szerint változik és lehet homoru, domboru, erősen meghajlott stb.

4. A F. anyagának, illetőleg az anyag mibenlétének vizsgálatát kütönböző módon végzik. Annak megállapítására, hogy a fonal növényi vagy állati terményből készült, sokszor igen egyszerüen járnak el, t. i. visszasodorják és széthuzzák a F.-t és a szálvégek alakját figyelik meg, a seprőszerü egyenes végek növényi, a bozontos és göndör végek pedig állati eredetre vallanak; vagy meggyujtják a fonal végét és megfigyelik a F. égését, hamuját és az égett rész szagát, mert a növényi szálas anyagok lánggal égnek és hamut adnak, mig az állati szálas anyagok égetett része gömbölyded végü és kellemetlen szagu; v. végre maró lugban főzik a F.-at és a főzés folytán szenvedett sulyveszteséget figyelik meg, mert a növényi részek lugban főzve nem oldódnak s igy sulyuk nem változik, mig az állati szálas anyagok teljesen oldódnak. Ha az anyag csoportját ilykép megállapították, annak osztályát néha igen egyszerü módonjelölik meg, mert az egyes osztályok jellemző sajátságai néha igen elütők. Igy a gyapjut a selyemtől ez utóbbi hossza és finomsága alapján, a pamutot a len- és kendertől ugyancsak az utóbbiak hossza és a rostszálak egyenlőtlensége alapján lehet megkülönböztetni.

Ámde az osztályok fajait vagyis a rostszálakat, a gyapjukat és selymeket egymástól megkülönböztetni nehezebb feladat és ezt csak górcső segélyével lehet megoldani. Minden fajnak sejtcsoportja ugyanis különbözik bizonyos tekintetben a szomszédos fajnak sejtjeitól; ha tehát a vizsgálandó anyagot 200-300-szoros lineáris nagyítás mellett vizsgáljuk, ugy ennek alapján az egyes fajok mibenléte is megállapítható.

A F.-t akkor mondják finomabbnak, ha átmérője kisebb. A finomság fokozatának megállapítására azonban nem az átmérőt szokás lemérni, mert ez pontosan ki sem vihető, hanem sulyát és hosszát. Leggyakrabban a hossz és suly viszonyával, vagy a sulyegységre eső hosszal jelölik a finomsági számot, némelykor azonban a suly és hossz viszonyával, vagy a hosszegység sulyával is jelölik. Selyem F.-nál ezen utóbbi eljárás divik, mig a többi anyagoknál az előbb jelzett eljárás. A számozás alapjául mindenkor egy bizonyos suly- és hosszegység választandó. Az 1873. évi bécsi nemzetközi kongresszus elhatározta, hogy a régebben divatos különféle suly- és hosszegységek helyett a számozás alapjául a méter és gramm veendő és az ilyen számozást internacionális vagy metrikus számozásnak nevezik. F. (ném. Faden, ol. Braccio, Passo, ang. Fathom), a méterrendszer elfogadása előtt a tengerészek által használt hosszmérték a viz mélységének, vagy a tenger felületén valamely vonalmenti kiterjedésnek a meghatározására. A F. mértéke az egyes nemzeteknél nem volt egyforma, igy az angol F. (Fathom) 5,77, a hollandiai F. (Vaam) 5,95, a francia F. (Brasse) 5,14, a venetiai F. (Passo Veneto) 5,50, a spanyol F. (Braza) 5,63, a portugáli F. (Braça) 5,54, a svéd F. (Famn) 5,63, a dán F. (Faon) 5,95 és a hamburgi F. (Faden) 5,44 bécsi lábnak felelt meg. 120 F.-t egy kabel-hosszaságnak v. egyszerüen kabel-nek neveztek, mely kabel tengerészetünknél 100 bécsi öl hosszasággal birt. A mi számításunk szerint tehát egy kabel csaknem egyenlő volt  1/10 tengeri mértfölddel. Ma már az itten említett nemzetek mindannyia elfogadta a francia méterrendszert, kivlévén Angliát, ahol az angol inches, feet s yard hosszmérték van használatban. L. még Fathom.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is