Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fonás... ----

Magyar Magyar Német Német
Fonás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fonás

Szorosabb értelemben a szálak összesodrása, tágabb értelemben mindaz a müvelet, amelynek segélyével szálasanyagokból fonalak készülnek.

A szorosabb értelemben vett fonás legrégibb eszköze a gyalog- vagy simaorsó, melyet a mellékleten levő 1. ábra mutat. Ezen orsóval a munkafolyam időszakos. A munkás ugyanis először megpedri az orsót, ezután az orsó sodró hatásának a guzsalyra kötött anyagból egyenlő vastagságu szalagot enged s végre felgombolyítja a megfont fonáldarabot az orsóra.

A gyalogorsón kivül használták a fonókereket is. Ezzel a munka már szaporább, mert az orsó kerékkel forgatható. A munka folyama, minthogy az orsó sima, itt is időszakos. A sima orsó ugyanis a sodrást és felgombolyítást csak felváltva végezheti; addig mig a fonal iránya az orsó tengelyével 90°-nál nagyobb szöget zár be, sodor, mihelyt azonban e szög 90°-nál kisebb, felcsével, azaz felgombolyít.

A fonókerék csak lágy sodratu fonalak készítésére volt alkalmas, ezért a kemény és merev fonalak fonását rokkán végezték. A rokkánál a munka folyama már folytonos. Orsójának patkóalaku szárnya van, s szárnyas orsónak neveztetik. A szárnyakon fonálvezető kampók vannak, amelyek a fonalat a csévére vezetik. A cséve a felgombolyításnak, az orsó pedig a sodrásnak megfelelően forgatandó, ezért mind az orsónak, mind a csévének zsinorkorongja van. E zsinorkorongok különböző nagyságuak s mindkettő a kerékkel forgattatik, mi által az orsó és cséve forgásszáma eltérő lesz, s igy felcsévelés áll elő. Az orsó és cséve forgásszáma között a különbséget olykép is létesítik, hogy csak az orsót forgatják, a csévét pedig fékezik, avagy csak a csévét forgatják és az orsót fékezik. A gyapju-, len- és kenderfonáshoz a fonókerék és a rokka igen jól volt használható, de a pamutfonáshoz ezen eszközök nem feleltek meg, miért is a pamutfonás terjedésével a fonóeszközök tökélesbítése vált szükségessé. Ezen feladat megoldásával egyidejüleg többen foglalkoztak sikeresen, nevezetesen Hargreaves, aki (1764 s 1766) a fonókerék elvét és Paul L. (1738), illetőleg Arkwright (1769), akik a rokka elvét felhasználva, fonógépeket szerkesztettek.

Hargreaves gépe, melyet leánya nevén Jenny-nek nevezett el. E gépnél az orsósor az állványban van elhelyezve, és forgatását a munkás végzi, kerék, dob és zsinorkorongok segélyével. A megsodrandó szálasanyag már rendezett alakban - előfonatként - kerül e gépre. Az előfonat csévéi az állványban helyeztettek el, az előfonat pedig a , csapdán át vezettetett az orsóhoz. A munka kezdeténél a munkás nyitott csapdával távolodik a forgó orsóktól, s ezzel ujabb előfonattal eteti a gépet; ezután lezárja a csapdát, hogy a sodrás hatásának csak az orsó s csapda közötti rész legyen kitéve s addig forgatja a h forgattyut, mig a fonáldarab kellő sodratot nyert. A megsodrott fonál felcsévelése céljából kissé visszafelé forgatja az orsókat, hogy az orsó végére csavarodott fonálrész lefejtődjék, e közben q zsinor segélyével elfordítja a p tárcsát, ezzel az o sodronyt is, amely a fonalakra fekszik s irányukat a felcsévelésnek megfelelően változtatja. Ennek végeztével rendes irányban forgatva az orsókat, felcséveli a fonalat. Felcséveléskor a zárt csapdát olykép vezeti az orsókhoz, hogy a fonál állandó feszélyben maradjon. A felcsévelés befejezte után az o sodronyt előbbi helyzetébe hozza, kinyitja a csapdát, a munkafolyamatot ismétli.

Az első folytonos fonógépet Paul L. 1738. készítette, e gép azonban motorikus hajtást csak 1796. Arkwright által nyert s ezért a folytonos fonógépek feltalálójául Arkwright tartatik. Arkwright első gépét vizerővel hajtatta s Water-gépnek nevezé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is