(gör.), oly készülék, mellyel a hang által előidézett rezgések felrajzoltatnak. Az első ilynemü készüléket Scott és König szerkesztették. Egy fadobból áll, mely az egyik, tágasabb végén nyitva van, és a másik keskenyebb membran által van elzárva. A membranra egy tű van erősítve, mely egy forgatható hengert érint. A henger kormozott papirossal van bevonva. A dob nyilt végén bebocsátott hangok a membrant rezgésbe hozzák és a vele rezgő tű mozgásait a forgó henger kormába rajzolja. Ily módon az elméletileg meghatározott rezgési kombinációk kisérletileg igazoltattak.