Fondorlat

intrika (eszt.), főleg a szinmű és vigjáték cselekményének ama része, mely a hős megbuktatására irányul. Valamivel gyengébb, ártatlanabb árnyalat, mint a cselszövésé. Ez utóbbi veszedelmes lehet életre, legalább megszégyenítésre tör, a F. csak egy bizonyos cél elérését v. annak meghiusítását célozza. A F. az ész fegyvereit villogtatja, észbeli párbaj, melyben nem mindig egyenlők a fegyverek, a ravaszabbak, eszesebbek győznek, de néha a jóravaló hős is megáll a fondorlati tusában. Scribe: Pohár viz, Nők harca c. vigjátékai ebben az irányban mintaszerüek. Schiller Don Carlosában, Stuart Máriájában a F.-ok nagy gonddal vannak keresztülvive. A F. egyik leghathatósb eszköze az érdekfeszítésnek. - F. a jogban, l. Ravasz fondorlat. - Fondorkodó, a vigjátékokban megfelel a tragédia ármányosának, a dráma cselszövőjének; intrikus. L. Ármány és Cselszövény.

Forrás: Pallas Nagylexikon