Fonográf

(gör.) a. m. hangiró. Edison találmánya (1877), a hangra nézve ugyanazt eszközli, amit a fényképészeti készülék a világító vagy megvilágított tárgyból érkező fénysugarakra nézve, t. i. rögzíti, s azonkivül a beszédet vagy éneket, zenét, bármikor és akárhányszor vissza is adja. Lényege a következő: Erős alapzaton nyugvó fémágyakon vizszintes fémtengely foroghat a vele szilárdan összefüggő fémhengerrel együtt. A tengely és henger pontosan kidolgozott és teljesen egyforma magasságu csavarmenettel van ellátva s a baloldali tengelyágy anyacsavarul is szolgál a tengely számára, ugy hogy a tengely a hengerrel együtt minden teljes fordulásnál egy csavarmenettel halad előre (vagy hátra) vizszintes irányban. A hengert sima ónlemezzel (sztaniol) borítják be s ezzel a jelek elfogadására alkalmassá van téve. A jeladó készülék áll egy köralaku csillámlemezből, mely rézfoglalatba van illesztve. A foglalatra tölcséres cső erősíthető, melybe belebeszélnek vagy énekelnek. A csillámlemez közepére a henger felé néző oldalon kis fémlemez van erősítve, mely acélcsúcsban végződik. E csúcsra acélrugó nyom, mely maga is tompa acéltűvel van ellátva s midőn a hengert forgatják s a csillámlemez nincs rezgésre kényszerítve (p. beszéd által), az acéltű a hengert borító ónlemezen a csavarmenetek mélyedéseihez illeszkedő barázdákat szánt. Megjegyzendő, hogy a csillámlemezt körülfogó foglalat erős tartón nyugszik, mely csavarok segélyével ugy igazítható, hogy a barázdákat szántó acéltű éppen a csavarmenet közepébe illeszkedik. Ha most a hengert egyformán forgatva, a csillámlemez felé beszélnek vagy énekelnek (jó közelről), akkor a csillámlemez rezgéseket végez, melyek az acéltűvel közlődvén, mélyedéseket okoznak a hengert borító ónlemez barázdáin. A beszéd vagy ének visszaadása akként történik, hogy a hengert a kezdő állásba helyezik, a csillámlemeznek és tűnek ugyanazon helyzetet adják, amelyben beszédközben volt, a rézfoglalatra tölcsérszerüleg táguló csövet erősítenek s a hengert lehetőleg olyan sebesen forgatják, mint a beszéd alatt. A tű az előbb vájt mélyedésekbe kénytelen hatolni, s igy a csillámlemezzel együtt éppen olyan mozgásokat kénytelen végezni, mint amilyenekre előbb a beszéd v. ének birta. Ha a készülék jól működik, a visszaadott beszédet nagy teremben sokan hallgathatják, a nélkül, hogy a F.-hoz közel állanának. Az ónlemezek helyett viaszréteggel bevont hengereket is használnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon