Fonólepkék

v. szövőlepkék (Bombycidae), a pikkelyesszárnyuak egyik nagyobb csoportja. Az ide tartozó lepkék teste erősen szőrös, vastag, csápjaik sohasem bunkósak, hanem fonalasak és a himnél gyakran fésüsek. Szárnyaik szélesek, zárókészülék nélküliek és nyugvás közben vagy kiterjesztettek, vagy pedig tetőalakuan összehajtottak. Némelykor azonban durványosak vagy egészen hiányozhatnak is. Késő este vagy éjjel röpködnek. Hernyóik többnyire szőrösek, 14-16 lábuak, néha csupaszok vagy ecsetszerüen elhelyezett szőrökkel ellátott szemölcsökkel ellátottak. Bábjaik sohasem szegletesek és többnyire nem a földben, hanem a föld felületén vagy ágakhoz, fához stb. erősített gubóban bábozzák be magukat. Mintegy 1500 faja ismeretes, melyek közül Európában 560, Magyarországban pedig 180 faj él. Közöttük számos oly faj található, mely közgazdaságilag, kertészetileg kártékony és csak a selymérek családja mondható hasznosnak. 9 családra oszlik: 1. Lithosidae, a szárnyak egész szélüek, a mellsők keskenyek és hosszuak. Lithoia quadra L. - 2. Liparidae. A nőstény potrohának végén sürü farpamat van. Szárnyaik többnyire fehérek, fekete, barna v. hamvas sávokkal és pontokkal. Vörösdudoros hernyóik tarkaszinüek. Igen kártékonyak. A füzfagyaponc (Leucoma salicis h.) fehér, hernyói a füzfán élnek; a különböző gyaponc (Ocneria dispar L.), a him szárnyai hamvasbarnák, a nőstényé piszkosfehérek. Barnás, hamvas-szürke hernyói a tölgyesekben, gyümölcsösökben okoznak néha tetemes károkat. Az apácarovar (l. o.) a fenyvesek veszedelme. - 3. Euprepidae többnyire élénk és tarka szinü szárnyakkal, hernyóik meglehetősen egyenlő hosszuszőrü dudorokkal. A Nemeophila Metelkana L. hazánk egyik jellemző faja, mely Dabas vidékén él és azonkivül déli Franciaországban és Amur vidékén található szórványosan. Szárnyai kénsárgák, fekete pontozattal. Arctia caja L.; Spilosoma mendica Cl. stb. - 4. Notodintidae. Hernyóik csupaszok, mint a bucsujáró lepke (Cnethocampa processionea L.) a tölgyerdők pusztítója; Notodonta ziczac L. stb. - 5. Igazi selymérek (Bombycidae), a himek és nőstények fésüs csápokkal (l. o.). - 6. Éjjeli pávaszemek (l. o., Saturnidae). - 7. Psychidae. A himek szárnyasak, egyszinüek, a nőstények szárnyatlanok. Hernyóik zsákhordók, bábjaik u. a. tömlőben nyugszanak. Partenogenetikus módon is fejlődhetnek. Magyarországra jellemző fajok: Psyche Ecksteini Ld., B. Zelleri Mn., Epichnoteryx undulella F. - 8. A farágók (Cossidae, l. Farágó lepkék). - 9. Hepialidae. Csápok, a fejnél alig hosszabbak, szárnyai keskenyek. Hernyói csupaszok vagy röviden szőrözöttek és egyes növények gyökereiben élnek, mint a Hepialus humuli L.-é a komlóban, a H. Hvinus L.-é a mályvafélékben.

Forrás: Pallas Nagylexikon