Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Forbes... ----

Magyar Magyar Német Német
Forbes... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Forbes

(ejtsd: forbsz), 1. Archibald, angol hirlapiró, szül. Elgin skót grófságban 1836. 1870. a Daily News hadi tudósítója volt a német táborban, 1874. ugyanennek a lapnak K.-Indiából irt tudósításokat az éhinségről, majd a Karlista-háboruról, 1875-76. pedig a welsi herceg indiai utjáról; 1876. a szerb háboruról, 1877-78. az orosz-török hadjáratból irt tudósításokat. 1878. őszén a Daily News megbizásából Ciprusba ment, 1879. a Zulu-földre. Tudósításait összegyüjtve következő könyvekben adta ki: My experiences in the war between France and Germany (London 1871); Soldiering and Scribbling (1872); The war correspondence of the Daily News 1877-78; History of the war between Russia and Turkey (1878); Glimpses through de cannon smoka (1880); Chinese Gordon a succinct record of his life (1884); Souveniers of some continents (1885); William I. of Germany (1888); Havelock (1880). Legujabb munkái; Barracks, bivouacs and battles; The Afghan wars 1839-42 and 1878-80 (1892).

2. F. Eduard, angol természettudós, a zoogeografia egyik megteremtője, szül. Douglasban (a Man szigeten) 1815 febr. 12., megh. mint egyetemi tanár Edinburgban 1854 nov. 18-án. Egyetemi tanulmányai után Norvégiába utazott, ott a glecsereket tanulmányozta s megirta Notes of a natural history, tour in Norway c. munkáját, majd a Közép-tengert látogatta meg s ezt On the mollusca of Algiers and Bougia és Malacologia Monensis (London 1838) c. munkáiban irta le. Terjedelmesebb műve: History of British stanfishes (u. o. 1841). A természettudományt érdeklő tárgyaknak a vizből való kiemelésére a Dredge-t, vagyis az uszályos hálót ő használta először s az ő kezdeményezésére alakíttattak a British Association által a Dredge-bizottságok. 1841. a kis ázsiai partokat látogatta meg s erről Travels in Lycia, Milyas and the Cibyratio c. munkát irta (2 köt., London 1847). Mig odajárt a Kings Collegben, a botanika tanárává nevezték ki, majd a természetrajz tanára lett. Elkészítette Nagy-Britannia, majd az egész föld geologiai és paleontologiai térképét. Natural history of the European seas c. munkája halála után jelent meg (London 1859). Miután 1852. a londoni geologiai társaság elnökévé választották, edinburgi egyetemi tanár lett. V. ö. Wilson és Geikie, Memoir of Edward F. (Edinb. 1861).

3. F. Edvin, amerikai festő, született New-Yorkban 1839-ben, először állatfestéssel foglalkozott és pedig az Angolországból 1850-ben É.-Amerikába költözőtt Tait Arthur vezetése alatt, a polgárháboruban a Potomac-hadseregben vett részt és 1862-64. délen maradt és több csataképet festett vagy rajzolt. Visszatérve New-Yorkban a vadonban lefolyt harcoknak egy érdekes epizódját (1864 május 5-7.) ábrázoló festményét állította ki. A háboru befejeztével tájképeket és állatokat kezdett festeni. Műterme Brooklynben van.

4. F. Henrik O., angol utazó, szül. Drumbladban (Skócia) 1851 jan. 30. Természettudományokat tanult, 1878-83. beutazta a keletindiai szigeteket és botanikai kutatásokat tett. 1885. ápril havában Uj-Guineába ment, aug. 31. kikötött Port Moresbyben s szept. 25. az Owen Stanley-hegység felé indult, de csak 105 km.-nyire juthatott el. Egy második kisérlete (1886) szintén meghiusult. Munkái: A naturalist"s wanderings in the Eastern Archipelags (London 1885); Three menths exploration in the Tenimber Islands in Tinner Laut (1884); Progress of an expedition to New Guinea (1886).

5. F. Jakab Dávid, angol természetbuvár, szül. Bolingtonban 1809 ápr. 20., meghalt Eliftonban 1868 dec. 31. Edinburgban 1833-60. a fizika tanára volt. Különösen a glecserek tanulmányozásával foglalkozott. Munkái: Travels trough the Alps of Savoy (London 1843); Illustrations of the wiscons theory of glacier motion (1845); The tour of Montblanc and of Monte Rosa (1755); Reply to Tyndall in Rendu"s Théorie des glaciers (1860); Norway and its glaciers (1858); Papers on the theory of glaciers (London 1859); Experiments on the temperature of the earth (Edinburg 1846). V. ö. Shairp, Life and lectures of J. D. F. (London 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is