Forduló pont

a bolygók mozgásában ama pillanat, melyben a bolygó előrefutó mozgását hátrafutóval (v. megfordítva) váltja fel; e pillanatban az égi test helyzetét nem változtatja az állócsillagokhoz képest, s ezért ez állapotot stacionálásnak, megállapodásnak is szokás nevezni. Oka a jelenségnek általában az, hogy a bolygók mozgását nem e mozgások középpontjából, a Napból, hanem a szintén a Nap körül keringő Földről észleljük. Igen egyszerü rajz megmutatja, hogy valamely bolygó előrefutó, ha a Föld és a bolygó két összetartozó helyzetét összekötő két egyenes egymást a bolygó pályáján belül metszi, hátrafutó, ha e metszés a bolygó pályáján kivül esik, s hogy e mozgások felváltásánál a két látóvonal egymással párhuzamos, mely esetben a bolygó látszólag nyugszik, megállapodik (l. Előrefutó és hátrafutó mozgás). A külső bolygóknál az előre-, illetve hátrafutó mozgás a konjunkció (együttállás) ill. oppozició (szembenállás) alkalmával, a belső bolygóknál az alsó, illetve felső együttállásnál észlelhető; a fordulópontok természetesen ezen idézett aspekták közé esnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon