Főrendiház

A mohácsi vész után, a magyar kétkamara-rendszer kifejlődésével, az ország két első rendje, a főpapi és főuri rendek alkották a felső v. főrendi táblát (Excelsi Proceres), kezdetban szokás alapján, majd törvények, igy különösen az 1608. k. u. I. és az 1687. X. t.-cikkek által szabályozva. Tagjai voltak az érsekek, római és görög kat. megyéspüspökök, a görög nem egyesült megyés főpapok, a választott, fölszentelt és cimzetes püspökök, a pannonhalmi főapát, a zágrábi nagyprépost, a jászói prépost; továbbá a világi főurak: a zászlósok, a pozsonyi gróf, a koronaőrök, az örökös és kinevezett főispánok, a fiumei kormányzó és a horvát közgyülés küldöttei, valamint a magyar hercegek, grófok és bárók; sőt legujabban meghivattak még a szabad kerületek és vidékek főkapitányai, a székelyek főkirálybirái, a szászok ispánja, Pest-Pilis- és Soltmegye főispáni helytartója és a volt erdélyi kir. regalisták. Tagjainak összes száma a 750-et meghaladta. A főrendi tábla e szervezetét az 1848-ki nagy alkotmányreform nem érintette; cime ugyan már 1867-től F., de a kornak megfelelő átalakítást csak az 1885. VII. t.-c. által nyerte. Legjelentékenyebb változások, hogy kimaradtak a cimzetes püspökök, a főispánok, a királybirók, kapitányok, a szászok ispánja s az erdélyi regalisták; a cimzetes (született) főurak régi jogukat megtartották ugyan, de csak bizonyos cenzushoz kötve gyakorolhatják. Másrészt azonban tagsági jogot nyertek a két protestáns és az unitárius egyházak egyes püspökei, illetve főtisztviselői, valamint a budapesti főbiróságok elnökei, továbbá a király is nevezhet ki tagokat és az uj F. alakulásánál nehányan választattak. Ugy, hogy a mai F. tagjai a következők: 1. örökös jogon, az uralkodóház teljes koru főhercegei (akik a régi táblához is meghivattak, ha Magyarországon földbirtokosok voltak); továbbá a magyar F.-ban tagságra eddig jogosított, nemkülönben az erdélyi nagyfejedelemségben, annak Magyarországgal történt egyesítése előtt a magyar királyoktól grófi, vagy bárói cimet nyert családok mindazon 24. évüket betöltött nagykoru férfitagjai, kik egyedül vagy velök egy háztartásban élő nejeik és kiskoru gyermekeik vagyonát is odaszámítva, a magyar állam területén oly földbirtoknak tulajdonosai, haszonélvezői vagy hitbizománynak birtokosai, melynek egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztályadójával együtt legalább 3000 frtot tesz. 2. Méltóság vagy hivatal alapján: az ország zászlósai s a poszonyi gróf, a két koronaőr, a fiumei kormányzó, a kir. Kuria elnöke és másodelnöke, a budapesti kir. itélőtábla elnöke; továbbá a magyar sz. korona országainak latin és görög szertartásu római kat. egyháznagyjai, a hercegprimás és a többi érsekek, a megyéspüspökök, a nándorfehérvári és tinnini fölszentelt püspökök, a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; a görög-keleti egyháznagyok, mint a román metropolita, szerb patriárka és a megyéspüspökök; valamint az ev. ref. és ágostai evang. egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke, az előbbinek hivatalban legidősebb három főgondnoka, az utóbbinak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősebb két kerületi felügyelője, az unitárius egyháznak pedig hivatalban idősebb egyik elnöke, az az vagy püspöke, vagy főgondnoka. 3. Élethossziglani tagok, akiket a Felség Szt. István koronája országainak polgárai közül a minisztertanács felterjesztésére kinevez. E kinevezetteknek száma a ház első alakulásakor 30-nál, azután évenként 5-nél, összesen pedig 50-nél több nem lehet. 4. Horvát-Szlavon társországok gyülése által választott 3 követ. 5. Választás alapján tagjai a F.-nak életük tartamára azok, kiket a régi F. igazolt tagjai azon igazolt tagok közül megválasztottak, akik személyes tagsági jogukat az uj F.-ban nem gyakorolhatták. Számuk 50 s ha tagsági joguk megszünik, helyök betöltve többé nem lesz. A jelenlegi F. körülbelül 362 tagból áll. L. még Felsőház és Országgyülés.

Forrás: Pallas Nagylexikon