Forgách Simon

Forgách Simon (III.), a XVI. sz. egyik leghiresebb hőse és hadvezére, dunántuli főkapitány, az egri vár kapitánya, végül kir. főpohárnokmester, Zsigmond kincstárnok fia, Ferenc, a történetiró bátyja, születési éve bizonytalan, megh. Hertneken (Sárosvm.) 1598 szept. 24. Történeti szereplése Lippa vára 1551. ostrománál kezdődött, ahol a falakon az elsők között hágott fel és 11 sebet kapott. 1552. vitézül viaskodott Losonczy oldalánál. Megsebesülve, orrát elvesztve jutott a törökök kezébe, ahonnan egy előkelő török fogolyért cserébe váltatott ki. 1556. F. Magyarországon harcolt, majd u. e. évben Ferdinánd király Váradot bizta reá, melyet közel egy évig elszántan védelmezett Izabella királyné s az erdélyiek hada (Báthory György és Varkocz Tamás) ellen, mignem élelemhiány miatt feladni kényszerült. 1558. a kassai kapitánnyal, Telekesi Imrével együtt harcol a II. János felsőmagyarországi párthivei, igy Perényi Gábor ellen (Sárospataknál). U. a. évben együtt verték meg a törököket (a füleki szandsákbég seregét) Sajó-Kaza mellett. 1562. Szatmár alatt harcol a török ellen. Jelen volt Prágában a Miksa királlyá koronázásánál. 1565. Rimaszombatnál győzedelmeskednek a füleki, nógrádi és szécsényi bégek felett. F. Simon még Krasznahorkát szállotta meg és foglalta el a töröktől. 1567. Szádvárát vivta Svendi Lázár kassai kapitánnyal együtt az erdélyiek pártján lévő Bebek György felesége ellen s azt be is vették. Aztán Munkácsot ostromolták ki a János Zsigmond kapitányaitól, de Husztot hiába próbálták elfoglalni. 1569. egri kapitány volt, hol sok összeütközése volt Verancsics Antallal, a püspökkel, főkép azért, mert F. a protestánsokat pártfogolta és némely falvakba protestáns predikátort helyezett be. Kiváló szerepet játszott az országgyüléseken is, tagja volt a törvényszékeknek s részt vett az ország határszélei kiigazítására kiküldött bizottságokban. 1578. a Dunántuli részek orsz. főkapitánya volt, 1593. kitörvén a 15 éves török háboru, ismét a csatatéren szerzett ujabb babérokat. Részt vett 1593. a szabadkai kastély s a fontos füleki vár visszavivásánál. 1594. aratta legszebb diadalát, midőn Teuffenbach Kristóffal Hatvant ostromolták (később be is vették) s F. a vár felmentésére siető budai basa seregét Tura mellett teljesen tönkre tette, mintegy 3300, köztük számos előkelő törököt elvesztvén a harcon. Egész Magyarország és Erdély visszhangzott az ősz bajnok fényes győzelme hirétől. Még u. e. évben a tatárokkal harcolt Bihar vármegyében. Részt vett abban a királyi tanácsban, amely Prágában 1595 jan. a Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel kötött szövetség pontjait megállapította. 1596. a keresztesmezei háromnapos ütközetben F. vezette a keresztyén sereg harmadik és utolsó hadosztályát Báthory Istvánnal együtt. Ekkor már, mintegy 8 év óta kir. főpohárnokmester volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon