Forgalmi adó

A tárgyi adóztatásnál az adó kivethető a termelés, a forgalom, a fogyasztás időpontjában; a forgalombahozatal tényéhez füződő, egyenes módon kivetett adók neveztetnek F.-knak, s egyik módját képezhetik az általános adóztatásnak. Rendesen azonban a F.-k más adók mellett állanak fenn és azzal szoktak indokoltatni, hogy a forgalombahozatal által a javak értéke emelkedik, mi a jövedelem keletkezéséhez vezet; az állam az igy keletkezett jövedelmet megadóztatja a F. utján.; tehát a F. is tkp. nem egyéb, mint egy eltakart, közvetett jövedelmi adó. Ilyeténképpen tehát a jövedelem egyes részeiben, mintegy csöppenként, a hogy keletkezik, vonatik adó alá. Gyakran még arra is hivatkoznak, hogy ily módon sok olyan jövedelmet lehetett utolérni, mely magát annak idején az adó alól kivonta. A F.-khoz tartozik az átiratási illeték, a számlaadó, az örökösödési adó, a tőzsdeadó stb.; ezek közül különben különösen az örökösödési adó, ugyszintén az átiratási illeték egyuttal a vagyonadó jellegével bir. A F.-k lerovásánál gyakori alkalmazást talál a bélyeg, mely egyébként az egyenes adóknál ritkán szerepel mint lerovási módozat. A F. különösen magas gazdasági fejlettség és jelentékeny forgalom mellett nyujt nagy bevételeket, azonban nagy terhére is lehet a forgalomnak, ha nem marad mérsékelt határok között.

Forrás: Pallas Nagylexikon