Forgó
1. György, orvostudományi iró, szül. Tószegen, Pestmegyében
1787., megh. Lovrinban (Torontál) 1835 jul. 17. Alsóbb iskoláit Cegléden és
Jászberényben végezte, azután Pesten 1805-től kezdve a bölcsészeti és orvosi
tudományokat hallgatta, s 1812. orvostudorrá avattatott. 1816. Pestmegye rendes
orvosává és az orvosi kar tagjává választatott. 1820. kezdve Hahnemann orvosi
rendszeréhez ragaszkodott, s elősegítette az Organon magyar fordítását, mely
Organona a gyógyművészségnek vagy Hahnemann Sámuel homoeopathiája (Pest, 1840)
c. alatt jelent meg. Kolera alkalmával a kormány által kiadott rendeleteket az
ajánlott gyógymódokkal megtoldva adta ki: Utasítás az egészségre ügyelő
hivataloknál (Pest, 1831). Tagja volt a m. tud. akademiának.
2. F. István (csongrádi), nagykereskedő, szül. Szegeden
1833. Ott tanulta a középiskolát, valamint ott kezdte tanulni az üvegipart és
kereskedést; majd Bécsben tanult. 1857. nyitotta Pesten maig virágzó üzletét.
1867. a főváros bizottsági tagjává választották. 1882. önálló üvegfestészeti
műintézetet alapított. 1885. az üvegipar és festészet terén szerzett érdemeiért
kapta a magyar nemességet. 1889. az országos üvegfestészeti intézet
igazgatójává nevezték ki. Az országos magyar iparegyesületnek tiz év óta, 1893
óta pedig a belvárosi takarékpénztár igazg. tagja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|