Forgó

1. György, orvostudományi iró, szül. Tószegen, Pestmegyében 1787., megh. Lovrinban (Torontál) 1835 jul. 17. Alsóbb iskoláit Cegléden és Jászberényben végezte, azután Pesten 1805-től kezdve a bölcsészeti és orvosi tudományokat hallgatta, s 1812. orvostudorrá avattatott. 1816. Pestmegye rendes orvosává és az orvosi kar tagjává választatott. 1820. kezdve Hahnemann orvosi rendszeréhez ragaszkodott, s elősegítette az Organon magyar fordítását, mely Organona a gyógyművészségnek vagy Hahnemann Sámuel homoeopathiája (Pest, 1840) c. alatt jelent meg. Kolera alkalmával a kormány által kiadott rendeleteket az ajánlott gyógymódokkal megtoldva adta ki: Utasítás az egészségre ügyelő hivataloknál (Pest, 1831). Tagja volt a m. tud. akademiának.

2. F. István (csongrádi), nagykereskedő, szül. Szegeden 1833. Ott tanulta a középiskolát, valamint ott kezdte tanulni az üvegipart és kereskedést; majd Bécsben tanult. 1857. nyitotta Pesten maig virágzó üzletét. 1867. a főváros bizottsági tagjává választották. 1882. önálló üvegfestészeti műintézetet alapított. 1885. az üvegipar és festészet terén szerzett érdemeiért kapta a magyar nemességet. 1889. az országos üvegfestészeti intézet igazgatójává nevezték ki. Az országos magyar iparegyesületnek tiz év óta, 1893 óta pedig a belvárosi takarékpénztár igazg. tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon