Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
forgóalváz bogie
forgóalváza... bogie carri...

Magyar Magyar Német Német
Forgóalváz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Forgóalváz

Nyomállvány (német: Drehgestell angol: truck, francia: bogie. Avant-train mobile, lokom.), a vasuti hosszabb járóművek teste alatt alkalmazni szokott egy v. több tengelyü kerékváz, mely a görbületekben a járást lehetővé, illetve könnyebbé teszi. A pálya-görbületek ugyanis megkivánják, hogy a járóművek keréktengelyei folytonosan a görbület középvonalára merőlegesen, tehát a görbületi sugár irányában helyezkedjenek el, ugy hogy a tengelyek bizonyos szöget képezzenek egymással, s ezenkivül a közbeeső kerékpárok a görbülethez is simuljanak, tehát a járómű hossztengelyétől jobb- v. balra kiérjenek. A két tengelyü járóműveknél az utóbbi föltétel elesvén, ami a sugárirányu beállítást illeti, körülbelül 4,5 m.-nél nem nagyobb tengelytávolság mellett a megfelelő görbületi szög főpályákon még elég csekély arra, hogy elhanyagolása ne járjon különös hátrányokkal. Leginkább el vannak terjedve ugy lokomotivok mint kocsiknál a két tengelyü forgóvázak s utóbbiakra nézve a német vasutak egyletének a kölcsönös kocsihasználat tárgyában kiadott egyezménye szerint az van megállapítva, hogy a kocsik a vázak egymástóli távolságára való tekintet nélkül közlekedhetnek (egyleti pályákon), mig az egy tengelyü alvázakat, az u. n. egyleti beállítható tengelyek közé sorolja s engedélyezésüket a műszaki bizottság véleményétől teszi függővé.

1. Lokomotivoknál a kéttengelyü forgóváz, az első időktől (1832) fogva általános alkalmazásnak örvend Amerikában. Európában az első időkben szintén használatosak voltak, később háttérbe szorultak, mig ujabban ismét előtérbe lépnek, különösen mióta ismeretessé vált azon tapasztalati tény, hogy az oly kéttengelyü forgóváz, melynek tengely-távolsága nagyobb mint a nyomtáv (de nem nagyobb mint a másfélszerese), a leggyorsabb menetnél is nyugodt járást biztosít a helyesen szerkesztett lokomotivnak. Az ilyen alváz (l. Lokomotiv) egy önálló kéttengelyü lapos vaskocsinak látszik, melynek forgási csapja a tengelyek közt középen fekszik. Az olyan lokomotivoknál, melyeknek nagy hossza miatt ez a forgási pont a többi tengelytől már igen távol esnék, szokás azt a vázon kivül megfelelően hátrább tenni, miáltal a gép beállási képessége nagy mértékben emelkedik; az ily forgóvázakat Bissel-féléknek hivják, s egy v. két kerékpárral készülnek. Ami az ily alváznak kivül fekvő forgási pontját illeti, ennek távolsága sem az alváz közepétől, sem a többi tengelyek közti középtől nem választható tetszőlegesen, mert a beállás helyessége szorosan összefügg e két távolsággal, mely számítás utján határozható meg.

Az egy tengelyü Bissel-alváz , melynek hátul fekvő forgási csaplyukja a lokomotiv szilárd keret-oldalai közé fogott harántlemezekkel csapszeg utján van összekötve s a lokomotiv keretje elől a forgóváz rugójára nehezedik; az alváz és a főkeret közt, a rugó két oldalán csusztató készülék van, melyen az oldalagos elmozdulás megy végbe; utóbbi egyrészt határolva van (a csusztatón levő orrok által), másrészt meg is van nehezítve az által, hogy az elcsuszás a csusztató készülékben jobbra-balra emelkedő felületeken történik; a görbület oldaltterelő nyomása tehát a lokomotiv elejét kissé megemelni kénytelen, miáltal viszont az egyenes vonalba menetnél az alváz is az egyenes irányba téríttetik vissza; biztonság kedvéért a csusztatók mellett, a lokomotiv egyik keretkötő lemezéről egy-egy csap nyulik az alvázon levő hosszas lyukakba, hogy kisebbszerü sérülés esetén az összefüggés a két váz közt meg ne szünjék. Előfordulhat az az eset is, hogy a forgóváz kivül fekvő forgási pontja nem helyezhető el hátrafelé, hanem előre; könnyen belátható, hogy az ily forgóváz a görbületben éppen ellenkezőleg állana, mint a kivánatos, miért is csak ugy lehet használhatóvá tenni, hogy a váz tengelyei közt még egy forgási pontot létesítünk, mely körül a helyes beállás megtörténhetik. Ilyen forgóváz a Vaessen-féle. Vannak olyan lokomotivok is, melyeknek hajtóműve a forgó váz kerekeit hajtja, tehát a meddő suly ki van kerülve; ilyen lokomotivok általán véve kisebb gyorsasággal, de görbületekkel összekötött emelkedéseken nagy előnyökkel használhatók. Főképviselői e rendszernek a Fairlie és Mallet (Décauville) lokomotivok, melyeknek 2 csoportra osztott kerékpárai (2-3 tengely) forgóalvázakba vannak foglalva (bővebbet l. Lokomotiv).

2. A kocsi-forgóvázak általános alkalmazása (ugy személy-, mint teherkocsiknál) szintén Amerikában található, azonban nálunk is terjednek; leginkább kéttengelyüek s egy kocsi alatt 2 forgóváz részarányosan helyeztetik el; csakis különcélu teherkocsiknál (ágyuk s hasonló nehéz tárgyak szállítására) találunk 3 tengelyü alvázakat; előfordulnak végül egy tengelyüek is, de ezek külön szerkezetek utján mozgattatván, a tengelybeállító készülékek közt tárgyaltatnak. A nemzetközi hálókocsi-társaság (Co. internationale des Wagons-Lits et des Grands Express Européens) háló és étkező kocsijainál első sorban a kitünően szerkesztett forgóvázaknak köszönhető az a kellemes utazás, mely e kocsikban köztudomás szerint esik. A forgóváznak négyszögletes, kellőleg merevített vas kerete, melyben a tengelyek ágyazvák, a hosszirányu 4 lemezrugó utján viszi át a terhelést a tengelyekre; e 4 rugó függesztő vasai szintén rugalmas feszítésüek, mert csigarugókkal vannak ellátva; e kétszeres rugalmasság az alvázat már megkiméli a merev zökkenéstől; azonban a kocsi teste nem nyugszik közvetlenül a merev vázon, hanem egy keresztbe tett rugalmas párnán, mely 2 gerendából és ezek közt elhelyezett 6 lemezrugópárból (3 jobb, 3 baloldalt keresztbe állítva) van képezve; az alsó gerenda négy csuklós függesztő vassal van a merev vázra akasztva, ugy hogy a párna maga is hintázik; a felső gerenda közepén van a forgó csésze, amelyen átmenő csapszeg a kocsitest egy harántgerendájába ér s a kapcsolást létesíti; a kocsitest jobb alátámasztása céljából a felső párnagerendán két oldalt fektető lapok vannak, melyek a kocsitest harántgerendáján levő hasonló lapok utján veszik magukra a terhet; ezek a fektető lapok csusznak el egymáson, ha a forgóváz elfordul; egy ily alvázon az előadottak szerint összesen 24 rugó van, melyek a kocsitest hintázó alátámasztásával karöltve eredményezik a kocsik puha járását.

Faszerkezetü, de hasonló alváz , melynél a főkeret és a tengelyágyakra nehezedő görbített vastartók közt Brown-féle csigarugók vannak. Ez ábrában a fék elrendezése is elő van tüntetve. A teherkocsiknál alkalmazott forgóvázak természetesen sokkal egyszerübbek, amennyiben ezeknél a kocsi teste közvetlenül az alváz merev szerkezetén nyugszik, s rugók csakis a tengelyágyak fölött vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is