(lat.), az ágost, hitv. ev. egyház egyik legfontosabb
történeti okmánya, sok helyütt szimbolikus könyve, mely azonban általános
érvényre sem Németországban, sem hazánkban nem emelkedett. Keletkezését több
tudós ev. lelkész, tanár és fejedelem azon igyekezetének köszönhetni,
melynélfogva azok egy egységes, közös lutheránus hitszabályzó okmány
létesítésén fáradoztak. 1574. a torgaui gyülés alkalmával készítettek ilyen
hitvallást (torgaui cikkek) és aláirták azt. U. a. évben Andreae is készített
egy ilyet és azt a szász teologusoknak megküldötte. Többek közt Chemnitz
Mártonnak is, ki azon iraton több módosítást eszközölt, s igy módosítottan
társaival együtt elfogadta. Ez az ugynevezett sváb-szász Konkordia. Mivel
azonban ezen két uj okmány sem teremtette meg az óhajtott egyetértést: 12
nagytekintélyü hittudós 1576. a Wittenberg melletti Lichtenburg nevü várban
összejött, hogy ott a szász választó-fejedelem és társai kivánatára egy uj
egyezségokmányt szerkesszenek. Ezek azután megbizták Andreae-t, Chemnitz-et,
Chytraeus-t, Musculus-t és Körner Kristófot, hogy azt fogalmazzák. A
megbizottak 1576 juniusában Torgauban jöttek össze. Tárgyalási alapul vették a
két fentemlített iratot és elkészítették a torgaui könyvet. Ezt azután
megküldték az ev. fejedelmeknek, ev. birodalmi rendeknek azon felhivással, hogy
tegyék meg rá észrevételeiket. Az észrevételek beérkezte után a fentebb
nevezett hat tudós 1577. a Magdeburg melletti bergeni kolostorban összejött és
az észrevételek figyelembe vételével elkészítette a F., az egység formuláját,
mely keletkezése helyéről bergeni könyvnek is neveztetik. Ezt aláirta 51 német
prot. fejedelem (választó-fejedelem, herceg, őrgróf, gróf és püspök) és 35
birodalmi város. Az aláirók egyuttal kötelezték magukat arra is, hogy ezen
F.-hez szigoruan ragaszkodnak. De ennek dacára sem jött létre az egyetértés,
sőt még nagyobb zavarok keletkeztek, ugy hogy nemsokára nem ok nélkül Formula
Discordioe (a viszály formulájának) kezdték azt az ellenfelek csufolni. Ágost,
szász választó-fejedelem 3 évvel későbben, vagyis 1580 jun. 25. az ágostai
hitvallás 50 éves örömünnepén, Drezdában, német nyelven kiadatta az
egységalakzatot minden függelékével együtt, Liber Concordiae v. Concordienbuch
c. alatt.
Magyarországon Nádasdy Ferenc vas- és sopronmegyei főispán
volt az első, aki a csepregi kollegium után (l. o.) kinyilatkoztatta, hogy más
ev. papot birtokain nem tür, mint olyat, ki a F.-t aláirja. Az 1610. márc.
28-30. zsolnai első ev. ág. hitv. zsinat pedig a VII. cikkben kimondotta, hogy
csak olyan papjelöltek szentelhetők fel a lelkészi hivatalra, akik a
Liber-Concordiae-t aláirják és hogy a szuperintendensek a F.-ra megesketendők.
Az 1614. jan. 22., 23. szepesváraljai zsinat ezen határozatot VII. cikkében a
papokra nézve szószerint ismétli, a szuperintendensi esküből azonban a F.-t
kihagyja. A zsolnai zsinat VII. cikkének határozott tilalmát ismételték az
1622. szept. 1-én Semptben tartott konszisztorium határozatai is a II. cikkben.
Az 1707. ápr. 3-10. napjain Rózsahegyen megtartott ev. zsinat, egy «articulus
separatusban» külön cikkben, melyet legelől állapított meg, elfogadta
(approbat) az 1530. ágostai hitvallás, az apologia, a smalkaldi cikkek, Luther
kis- és nagy kátéja mellett a «Formula Concordiae»-t is és kárhoztatott
(damnat) minden eretnekséget és szektát, melyet a kárhoztatott, de hozzájok
csatolta a pietizmust is. Az 1791. szept. 12-től okt. 14. Pesten tartott ev. á.
h. zsinaton, hittani, dogmatikai kérdésekről nem volt szó, hanem a «salvis
dogmatibus» az egyházi alkotmányt, törvénykezést, biráskodást, iskola- és
vagyonügyeit rendezte; éppen ugy az 1891. dec. 5. Budapesten összeült ev. ág.
hitv. zsinat is.
Forrás: Pallas Nagylexikon