Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Formula Con... ----

Magyar Magyar Német Német
Formula Con... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Formula Concordiae

(lat.), az ágost, hitv. ev. egyház egyik legfontosabb történeti okmánya, sok helyütt szimbolikus könyve, mely azonban általános érvényre sem Németországban, sem hazánkban nem emelkedett. Keletkezését több tudós ev. lelkész, tanár és fejedelem azon igyekezetének köszönhetni, melynélfogva azok egy egységes, közös lutheránus hitszabályzó okmány létesítésén fáradoztak. 1574. a torgaui gyülés alkalmával készítettek ilyen hitvallást (torgaui cikkek) és aláirták azt. U. a. évben Andreae is készített egy ilyet és azt a szász teologusoknak megküldötte. Többek közt Chemnitz Mártonnak is, ki azon iraton több módosítást eszközölt, s igy módosítottan társaival együtt elfogadta. Ez az ugynevezett sváb-szász Konkordia. Mivel azonban ezen két uj okmány sem teremtette meg az óhajtott egyetértést: 12 nagytekintélyü hittudós 1576. a Wittenberg melletti Lichtenburg nevü várban összejött, hogy ott a szász választó-fejedelem és társai kivánatára egy uj egyezségokmányt szerkesszenek. Ezek azután megbizták Andreae-t, Chemnitz-et, Chytraeus-t, Musculus-t és Körner Kristófot, hogy azt fogalmazzák. A megbizottak 1576 juniusában Torgauban jöttek össze. Tárgyalási alapul vették a két fentemlített iratot és elkészítették a torgaui könyvet. Ezt azután megküldték az ev. fejedelmeknek, ev. birodalmi rendeknek azon felhivással, hogy tegyék meg rá észrevételeiket. Az észrevételek beérkezte után a fentebb nevezett hat tudós 1577. a Magdeburg melletti bergeni kolostorban összejött és az észrevételek figyelembe vételével elkészítette a F., az egység formuláját, mely keletkezése helyéről bergeni könyvnek is neveztetik. Ezt aláirta 51 német prot. fejedelem (választó-fejedelem, herceg, őrgróf, gróf és püspök) és 35 birodalmi város. Az aláirók egyuttal kötelezték magukat arra is, hogy ezen F.-hez szigoruan ragaszkodnak. De ennek dacára sem jött létre az egyetértés, sőt még nagyobb zavarok keletkeztek, ugy hogy nemsokára nem ok nélkül Formula Discordioe (a viszály formulájának) kezdték azt az ellenfelek csufolni. Ágost, szász választó-fejedelem 3 évvel későbben, vagyis 1580 jun. 25. az ágostai hitvallás 50 éves örömünnepén, Drezdában, német nyelven kiadatta az egységalakzatot minden függelékével együtt, Liber Concordiae v. Concordienbuch c. alatt.

Magyarországon Nádasdy Ferenc vas- és sopronmegyei főispán volt az első, aki a csepregi kollegium után (l. o.) kinyilatkoztatta, hogy más ev. papot birtokain nem tür, mint olyat, ki a F.-t aláirja. Az 1610. márc. 28-30. zsolnai első ev. ág. hitv. zsinat pedig a VII. cikkben kimondotta, hogy csak olyan papjelöltek szentelhetők fel a lelkészi hivatalra, akik a Liber-Concordiae-t aláirják és hogy a szuperintendensek a F.-ra megesketendők. Az 1614. jan. 22., 23. szepesváraljai zsinat ezen határozatot VII. cikkében a papokra nézve szószerint ismétli, a szuperintendensi esküből azonban a F.-t kihagyja. A zsolnai zsinat VII. cikkének határozott tilalmát ismételték az 1622. szept. 1-én Semptben tartott konszisztorium határozatai is a II. cikkben. Az 1707. ápr. 3-10. napjain Rózsahegyen megtartott ev. zsinat, egy «articulus separatusban» külön cikkben, melyet legelől állapított meg, elfogadta (approbat) az 1530. ágostai hitvallás, az apologia, a smalkaldi cikkek, Luther kis- és nagy kátéja mellett a «Formula Concordiae»-t is és kárhoztatott (damnat) minden eretnekséget és szektát, melyet a kárhoztatott, de hozzájok csatolta a pietizmust is. Az 1791. szept. 12-től okt. 14. Pesten tartott ev. á. h. zsinaton, hittani, dogmatikai kérdésekről nem volt szó, hanem a «salvis dogmatibus» az egyházi alkotmányt, törvénykezést, biráskodást, iskola- és vagyonügyeit rendezte; éppen ugy az 1891. dec. 5. Budapesten összeült ev. ág. hitv. zsinat is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is