Forradalmi törvényszék
(Tribunal révolutionnaire), rendkivüli törvényszék, melyet a
rémuralom emberei Robespierre terve szerint 1793 márc. 11. Párisban oly célból
állítottak fel, hogy annak közreműködésével bárkit halálra itélhessenek, ki a
forradalmat ellenzi. Mint birák a konvent által kinevezett esküdtek
szerepeltek, e minden humanitásbl kivetkőzött emberek, kik néhány hónap alatt
2774 embert juttattak a guillotine alá. Az esküdtek, birák, vádlók mind
Robespierre és társainak teremtményei voltak s minden tanuvallomást mellőzve,
sommás uton bántak el a vádlottakkal. A párisi F. mintájára csakhamar vidéken
is alakultak hasonló törvényszékek, melyek kezdetben Tribunal criminel
extraordinaire, majd a girondisták bukása után Tribunal revolutionnaire nevet
vettek fel. Robespierre bukása (1794 jul. 28) a F.-et mérsékletre intette; 1795
máj. 7. 15 biráját és Fouquier-Tinville államügyészt érte utól a nemezis, kiket
e napon kivégeztek. Ezzel a F. megszünt; május 23. a konvent haditörvényszékké
alakította át s azontul csak katonai büntények felett mondott itéletet. A F.
történetét megirták Campardon (1866), Berriat Saint-Paix (1868) és
legterjedelmesebben Wallon (1880-82, 6 köt).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|