Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
forrás boil
forrás fermentatio...
forrás font
forrás fount
forrás fountain
forrás fund
forrás mint
forrás mother
forrás parent
forrás resource
forrás rise
forrás root
forrás seethe
forrás source
forrás spring
forrás well
forrásban l... ebullient
forrásfogla... catchment
forrásmű authority
forráspont boil

Magyar Magyar Német Német
forrás Quelle (e)
forrásmű Quellenwerk...
forrasz (mű... Lot (s)
forraszt löten

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Forrás

a folyadékok azon heves párolgása, midőn a párák vagy gőzök nemcsak a folyadék felszinéről, hanem belsejéből is emelkednek. Ezen jellemző körülményen kivül a F. még abban is különbözik a párolgástól, hogy mig ez minden hőmérséklet mellett folyhatik, a F. határozott hőmérséklethez van kötve, t. i. ahhoz, amelynél a folyadékból emelkedő gőzök feszítő ereje oly nagy, mint a folyadékra ható légnyomás. Ezen, minden folyadékra jellemző, de a nyomás és folyadék minősége szerint változó hőmérsékletet F.-pontnak nevezik (l. o.).

A F. előidézéséhez meleg szükséges. Mig azonban a F.-ban még nem levő folyadék hőmérséklete melegítés által emelkedik, addig a forrás alatt a hőmérséklet állandó marad, föltéve, hogy a folyadék összetétele nem változik meg. Csak midőn már az egész folyadék átment gőzállapotba, emelkedik a hőmérséklet a folytatott melegítés által. Hogy a F. a folyadékra ható nyomástól függ, azt könnyen lehet igazolni. Ha hosszunyaku lombikot félig vizzel töltünk meg s ezt addig főzzük, mig a fejlődő gőz a viz fölötti levegőt ki nem szorította, aztán a lombikot bedugaszolva, nyakával viz alá mártjuk, majd hideg vizzel leöntjük, a viz heves forrásba jut. A hideg viz t. i. lehüti a viz fölötti vizgőzt, mely tehát cseppfolyóssá lesz; ezáltal a nyomás a vizre nagy mértékben csökken és a viz csekélyebb hőmérséklet mellett is forr. A légszivattyu burája alatt langyos, sőt hideg viz is forr, ha a levegő kellőleg meg van ritkítva. Végre a magas hegyek tetején is észlelték, hogy az ottani ritkább levegőben a viz alacsonyabb hőmérséklet mellett forr, mint a hegy alján. E körülményen alapszik a hipszotermométer használata. Ez olyan hőmérő, melynek skálája alosztályokra van osztva, de csak egy pár fokot tartalmaz a viz normális forráspontja alatt. Ismerve t. i. a forráspontnak a magassággal való változását, a hipszotermométer adataiból hegyek vagy egyéb magas tárgyak magasságát lehet meghatározni. V. ö. Ráth Arnold, Magasságmérés hőmérővel (Természettud. Közlöny 1894).

A folyadékra ható nyomás nagyobbodásával a F. késleltethető. Ezt el lehet érni erős falu edényekkel, melyek födele légmentesen srófolható az edényre (Papin-féle fazék). Mivel az ilyen edényből a gőzök nem távozhatnak, a vizre ható nyomás jelentékenyen növekedik. A F.-t azonban még más körülmények is késleltethetik. Simafalu, főleg üveg- vagy porcellánedényekben a folyadékok forrása sokszor későbben áll be, mint érdesfalu v. más anyagu edényekben. Általában áll, hogy minél kevesebb légbuborék tapad az edény falaihoz, minél kevesebb levegőt tartalmaz a folyadék maga, annál könnyebben áll be a forrás késleltetése. Ilyenkor a folyadék hőmérséklete lassan emelkedik és bizonyos hőfoknál hirtelen, robbanásszerü forrás következik be. Ezt a körülményt különben a folyadék rázása vagy valamely kis tárgynak beledobása is előidézheti, főleg, ha a bedobott tárgyhoz levegőréteg tapad. Dufour szerint a viz forrása késleltethető, ha cseppenként teszik 105-110°-nyi lenmagolajba. A gőzképződés csak az edény fenekével való érintkezéskor indul meg. Oly olajkeverékben, melyben a vizcseppek szabadon lebeghetnek, anélkül, hogy a fenékre szállanának, a viz 170°-ig is hevíthető F. nélkül.

Különös neme a F. késleltetésének az, mely az u. n. Leidenfrost-féle tüneménynél jut érvényre. Ha t. i. fémből való csészét (ezüstből, rézből) vörösizzásig hevítünk s aztán néhány csepp vizet teszünk bele, a viz cseppé tömörül, élénk forgó mozgásba jut és térfogatából lassan veszít, anélkül, hogy forrna. Ha a láng elég erős arra, hogy a csésze állandóan izzó maradjon, lassanként több vizet is lehet belehelyezni,mely szintén nem forr. Ha azonban a hevítést csökkentjük, ugy hogy a vörösizzás megszünjék, a viz hirtelen forrni kezd és minden irányban széjjelfreccsen. Ezen u. n. Leidenfrost-féle tüneménynek oka az, hogy a vörösizzásig hevített csészében a viz körül gőzburok képződik, mely megakadályozza a vizet az izzó fémmel való érintkezésben. Ennek következtében a csésze melege nem mehet közvetlenül át a vizcseppbe. Nagyobb mennyiségü viz esetében is észleltek ilyen tüneményt, és pedig főleg a gőzgépek kazánjaiban. Ha t. i. a gőzkazánban a viz felszine annyira sülyedt, hogy a tüznek kitett kazánfal egy része vizzel nem érintkezik, akkor a kazán fala vörösizzóvá lehet s ha ekkor uj viz kerül a kazánba, könnyen beállhat a Leidenfrost-féle tünemény s midőn az izzó kazánfal kissé lehült, a forrás és gőzképződés oly hirtelen indulhat meg, hogy a kazán szétrobbanhat. A Leidenfrost-féle tünemény Boutigny szerint minden folyadékkal előidézhető, még zsiros olajokkal is; csakhogy a csészének annál forróbbnak kell lennie, minél magasabb hőfoknál képes a folyadék gőzzé változni. A folyadékok ilynemü állapotát szferoidális állapotnak nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is