Forráskő

az olyan aragonit, mely bekérgezés alakjában rakódik le meleg forrásokból. Legismertebb a Karlsbad csehországi fürdő meleg forrásainak, nevezetesen a Sprudelnak forráskő lerakódása vizbe tett tárgyakra. Azok a megkövesedett virágkosarak, bokréták stb., miket a fürdővendégek hoznak onnan, nem egyebek, mint vörös vasoxidtól megfestett aragonittal (forráskővel) bekérgezett kosarak, bokréták stb. A virágkosár, a bokréta stb. nincs megkövesedve (a megkövesedett szót hamisan használják), hanem csak be van kérgezve (inkrusztálva), amiről könnyen meggyőződhetni, mert a kéreg leüthető, esetleg savval feloldható. A karlsbadi forrásokba tett tárgyakon a bekérgezés rendesen már nehány nap multán mutatkozik. Nálunk a budapest-margitszigeti forrás és még inkább a szliácsi (Zólyom m.) és korondi (Erdély) fürdők forrásai is raknak le F.-vet. Ha a F. szalagos, világosan és sötéten sávos, örvénykő (sprudelkő, Sprudelstein) a neve. Ezt megcsiszolják és különféle emléktárgyakká, csecse-becsékké dolgozzák fel, vagy pedig berakott munkákat készítenek belőle. A legszebb örvénykő ugyancsak Karlsbad forrásaiból rakódik le és ott szokták megmunkálni. De nagyon szép a korondi is, mely a sárgás-fehérestől a sötétbarnáig különböző szinárnyalatokban terem; többnyire félig átlátszó és acháthoz hasonló igen finom sávos szerkezetü. E tetszetős tulajdonságánál fogva a karlsbadi disztárgyakhoz hasonlóan apró csecse-becsék és disztárgyak készítésére kitünő anyagnak mutatkozik s tekintve nagy tömegben való előfordulását, az erdélyi kőipar tekintetében nagyfontosságu lehetne.

Forrás: Pallas Nagylexikon