Forray
-család (Soborsini, báró és később grófi család). E
családról legelsőbben a XVII. sz. közepén tétetik említés, 1658. F. János
Rákókczi György seregében hadnagy, Arad várának ostrománál elesik. 1675 márc.
9. F. János részt vesz azon küldöttségben, melyet Borsod vármegye az Emődnél
táborozó császári hadsereghez küld. F. András, Arad vármegye alispánja, utóbb
Erdélyben királyi tanácsos (megh. 1788.). Bár közpályán működött (Bécsnek buzgó
hive volt), mégis maradt ideje, hogy a római irókkal foglalkodjék; ennek
eredménye Justinus római históriáinak fordítása, melyet 1781. Egerben adott ki.
F. András 1780-1830 nov. 17. 1807. kamarási rangot nyert, majd királyi biztos
lett Eszék, Szent-György és Zombor városok felett. 1824. Krassó vármegye
főispáni helyettese, 1829. Csanád várm. főispánja.
F. Iván, gróf, magyar afrikai utazó (1817-52), szül.
Soborsinban s a pesti egyetemen jogi tanulmányokat hallgatott. 1839. előbb a
horvát tartománygyülésen, később a pozsonyi országgyülésen vett részt. 1842.
nagy utat tett Egyiptomban és Sziriában, azután visszatérve Nyugot-Európában,
1847. nyerte a grófi rangot. 1852. a londoni kiállításra ment s nagyobb utra
készült, de a halál meggátolta. Utazásairól tett jegyzeteit és rajzait a család
megbizásából Császár Ferenc rendezte sajtó alá s adta ki 1859. Utazási Album.
Soborsini gr. F. Iván eredeti rajzai és jegyzetei szerint, Olaszország, Málta,
Egyiptom. Ez a mű a maga korában a legjelentékenyebb magyar diszmű volt. Bolti
ára 100 frt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|