Forsman

György Zakariás, másképp Koskinen György (finnül Yrjő nemesítése óta Yrjő-Koskinen), finn történetiró és közoktatásügyi szenator, szül. Vaasa-ban (Finnország) 1830., az általános történelem, majd Finnország és az É-i országok történetének tanára a finn egyetemen, 1882 óta pedig szenator. A finn nemzeti törekvések egyik legnagyobb bajnoka. Művei közül, melyek történettudományi, politikai, társadalmi, bölcsészeti és irodalmi tartalmuak, legismertebbek: Nuijasota, sen syyt ja tapaukset (A buzogányháboru okai és eseményei, 1857-1859); Oppikirja Suomen kansan historiassa (A finn nemzet történetének tankönyve, 1869-73), mely az első, teljesen nemzeti állásponton előadott története Finnországnak; Johtavat aatteet ihmiskunnan historiassa (Vezéreszmék az emberiség történetében, 1879), önálló bölcsészeti vizsgálódások az emberiség politikai fejlődésének története körül; továbbá Tiedot Suomen suoun muinaisundesta (Közlések a finn faj őskorából); Yrjő Maunu Sprengtportenista ja Suomen itsenäisyydestä (Sprengtporten György Emánuel és Finnország önállósága); La Livonie et les Lives (Livonua és a livek) c. értekezés; e kis mű azért nevezetes, mert bebizonyítja benne, hogy a finn dialektust beszélő, kihalófélben levő livek, mint hódítók jutottak mai lakóhelyükre, a Kurlandi tengerpartra. Ezenkivül Yrjő-Koskinen számos folyóiratban, lapokban és gyüjteményes művekben adta közzé kisebb-nagyobb dolgozatait, melyek többnyire a finn nemzeti ügy előmozdítása körül forognak és irójuk nevét a legtiszteltebbek közé emelték Finnországban. Irt egy történeti elbeszélést is, valamint költeményeket, melyek közül a «Fenyvesek közt» cimüt országszerte dalolják. Mint közoktatásügyi szenator a finn művelődés ügyét máris hatalmasan előre vitte.

Forrás: Pallas Nagylexikon