Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fortescue... ----

Magyar Magyar Német Német
Fortescue... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fortescue

(ejtsd: fortkjú), régi angol nemes család, mely a Hódító Vilmossal Normandiából átjött Le Fort Robert-et tekinti ősének. Azt beszélik, hogy ez a vitéz normann Vilmost a senlac-i csatában (1066) saját pajzsával földte és hogy innen kapta nevét (erős pajzs). A család cimerében most is e szavak olvashatók: Forte scutum salus ducum. A család nevezetesebb tagjai: F. János, V. Henrik kisérője, ki a 100 éves francia háboruban sok babért aratott. Idősb fia, F. Henrik, Irországban főbiró volt, mig az ifjabbik, János mint kancellár és politikus emelkedett hirre. János nevü unokájától származott, F. Hugh, sir, ki 1721. a Clinton bárói cimet és peer-méltóságot kapta és 1746. Clinton gróffá lett (megh. 1751). A grófi méltóság ő vele megszünt, a bárói azonban féltestvérére, Mátyásra szállott (megh. 1785).Ennek fia, Hugh (szül. 1753) Ebrington viscount- és F. gróffá lett (megh. 1841 jun. 16.). - Hugh, a 2. F. gróf, 1783. szül. és mint Ebrington viscount a whig-párt soraiban nevet szerzett. 1839. ir lord-lieutenant lett, 1846. pedig a kir. család lord-steward-ja (megh. 1861 szept. 14.). - Hugh, a 3. F. gróf (szül. 1818 ápril. 4.), szintén a politikai pályára lépett. 1841. parlamenti tag lett. 1846-ban a kincstár lordja és 1847. államtitkár, mely állásban különösen a szegényügy körül érdemeket szerzett. Ő irta a: The health of towns (1844), Parliamentary reform (1859 és 1884) és Public school for the middie classes (1864) c. munkákat. Szembaja miatt 1865. visszavonult a közpályától. - F. János, sir, politikus, jogtudós, VI. Henrik király bizalmas embere, kancellárja és a mostanában kettős ágban virágzó pair-család őse. Oxfordban végezte tanulmányait és azután a Kings Bench-nél főbiró lett. A két rózsa közötti polgárháboruban a Lancaster-családnak kelt védelmére és ekkor irta: De natura legis naturae c. munkáját. Később Margit királynéval Franciaországba menekült, hol Eduard herceg számára a De laudibus legum Angliae c. hires munkát szerkesztette (kiadta Amos., Cambridge 1825). Ebben a munkában az angol alkotmányra valóságos panegirikuszt zengedez és szembetünőleg sorolja fel Anglia kormányainak előnyeit. Harmadik műve a hasonlóan fontos: The governance of England (másként: De monarchia). Ebben az alkotmányos monarchia előnyeit tünteti fel az abszolutisztikus kormányzatu országokkal, első sorban Franciaországgal szemben. Ez a munka is a középkori irodalomban ritkítja párját. (Kiadta ujabban Plummer C. oxfordi tanár 1885). 1471. visszatért Angliába és 1485 körül halt meg mezei birtokán, Ebringtonban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is