Forum

(lat., gör. agora), a rómaiaknál köztér, piac, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés, törvénykezés céljából. Rómában vagy 18 ilyen nyilvános tér volt, melyeknek a maguk külön célja szerint következő nevök volt: törvénykezés tere (F. civile), kereskedelmi tér (F. venale), marhavásár (F. boarium), zöldség- (holitorium), hal-, hus-, sertés-piac (piscarium, macellum, suarium) stb. De a főfő köztér (közönségesen ezt is szoktuk érteni) a F. Romanum vagy magnum (most Campo di Vaccino) a Kapitolium és Palatinus domb között, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkező helye volt. Eredetileg ingoványos hely, melyet Tarquinius Priscus király száríttatott ki s vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek üdülésre és sétehelyekül is szolgáltak a nap heve ellen. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 méter, s csak az a csodálatos, hogy ezen, a nevetségességig kis térségen annyi épületet és emlékművet tudtak összezsufolni, s hogy annyi ember el tudott rajta férni. Szép templomok diszítették a F.-t, u. m. Saturnus temploma a Kapitolium tövében, valamint Janus és Concordia temploma, a Palatinus tövében pedig Vestáé (mellette volt a Regia nevü épület, a pontifex lakása) és később a Dioskurosoké. A F. két részre oszlott: a tulajdonképeni F.-ra keleten, ahol régebben a plebeiusok szoktak gyülekezni, s a másik, magasabb, nyugati részre (neve Comitium), amelyen eredetileg a patriciusok foglaltak helyet s melyen voltak: A Curia Hostilia (szenatus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur a. m. börtön és Tallianum a. m. kivégző hely) és a Rostra nevü szószék. A város nagyobbodtával a F.-t is növelték és gyönyörü oszlopos csarnokokkal, u. n. bazilikákkal (ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai, ilyenek valának: a Basilica Porcia, Sempronia, Opimia, később Augusztus alatt az Aemilia s főkép a Julia) és ujabb templomokkal (Templum Divi Caesaris, Minervae stb.) diszítették. Később térszüke miatt a F.-t észak felé bővítették is, ugy hogy a hozzá füződő ujabb tereknek és építményeknek egész sorozata keletkezett, u. m. F. Julium, Augusti, Vespasiani, Nervae v. transitorium, Traiani, ez utóbbin volt a Basilica Traiani a császárnak maig fenmaradt oszlopával, melyre e császárnak a dákok ellen viselt hadi tettei voltak följegyezve. A F.-t már teljesen kiásták (Pietro Rosa, Dutert stb.) s gondos őrizet alá vették a romokat, amelyek segélyével a F.-nak hajdani pompáját könnyü a képzeletben kiegészíteni.

Egyéb városokban a F. más nevekkel (igy F. Appii most Treponti, F. Julii Galliában, nem messze Massiliától, Julius Caesar nevétől, most Fréjus; Forum Julium v. Foroinlium a venetek földjén, most Cividale stb.) kapcsolatban rendesen az illető helyeknek vásártartásra v. törvénykezésre való jogát jelentette. Volt még a római táborban is F., még pedig a vezér sátra előtti tér. Manap egyes törvényszékeket értünk a F.-okon, ahol a különöbző fajta pereket intézik; igy van F. cambiale a. m. váltótörvényszék, illetékes (competens) és illetéktelen (incompetens), utolsó (supremum), egyházi (ecclesiasticum) stb. F.

Forrás: Pallas Nagylexikon