Foszfáturia

(gör. phosphaturia), oly vizelet kiüritése, amely az oldatlan foszfátoktól zavaros. Ide számítják az oly vizeleteket is, amelyek még tisztán ürülnek ugyan ki, de felmelegítve vagy hosszabb állás után a kiváló foszfátoktól megzavarosodnak. A foszfátos vizelet fehéres zavarodást mutat állva üledék képződhetik benne s a vizelet feltisztul, néha azonban mindvégig homályos marad s üledék nem képződik; felmelegítve azonban mindig bőven válnak ki földfoszfátok. Az ily vizelet fajsulya rendesen normális, vegyhatása alkalikus, de lehet savi vagy közömbös vagy amfoter is. Górcső alatt rozettaalaku, vagy csillagalaku jegecek láthatók, rendesen sok trippelfoszfát-jegec kiséretében. A F. élettani jelenség lehet, mely a vér nagyobb alkalicitása mellett keletkezik, különösen főleg növényi táplálékok élvezete következtében. Alanyi tünetei gyakran nincsenek, néha gyenge égetés lép fel a hugycsőben és erősebb vizelési inger. Sokszor bizonyos időközökben jelenik meg, férfiaknál gyakoribb mint nőknél, s gyakran van neuraszteniával, hiszteriával, szexuális anomáliákkal és a hólyagnak izgatottságával összeköttetésben.

Forrás: Pallas Nagylexikon