Foszforit
(ásv.). Szemcsés, rostos, de leginkább tömött és apatit;
vegyi összetétele foszforsavmész. Fehéres, szürke vagy barna szinü szabálytalan
gumókban fordul elő laza, vagy lágyabb kőzetekben (homok, agyagpala, mészkő),
Közép-Oroszországban Woronej tájékán (Kursk és Smolensk mellett) homokkőben
20-30 cm. vastag rétegeket, még inkább Spanyolországban Estremadurában
(Logrosan, Caceres), hol 3 m. vastag telepet képez silurkori agyagpalában.
Németországban (Amberg, Rabenstein és Weischenfeld között) württembergi, badeni
és az algaui jurában; Franciaországban és Belgiumban mint tömzs, több helyen
ismeretes. Magyarországban Kabolapolyánán (Mármaros vármegye) por alakban
terem. A F. szerves testek (csont, ürülékek) foszforsavas vegyeinek
kilugozásából ered, iparilag igen keresett cikk; porrá törve kitünő ásványi
trágya. L. Szuperfoszfát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|