Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Foszformérg... ----

Magyar Magyar Német Német
Foszformérg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Foszformérgezés

A foszfor a leghatalmasabb mérgek egyike s a vele való mérgezések, minthogy a közönséges (kénes) gyufáknak használata még mindig nincs eléggé korlátozva, az utolsó évtizedekben igen gyakran fordulnak elő, különösen nálunk, hol még gyilkolási célból is a gyufafejeket tésztába, tarhonyába gyurva, sőt egszerüen kávéba, levesbe keverve igen gyakran használja fel a foszfort a népnek naiv rosszindulata, noha e mérget kiállhatatlan szaga oly könnyen elárulja. Egyes ember (felnőtt) életének a kioltására már 5 centigm. foszfor (10-15 szál gyufa) elegendő lehet, nevezetesen ha jól felszivódó, finoman eloszlatott oldatban (olajban, zsiros ételekben, p. tejben, a patkányok irtására használt foszfor pasztának alakjában stb.) volt beadva. A svéd gyufák, minthogy ezek fejeiben foszfor egyáltalán nincsen, nem alkalmasak mérgezésre, szintugy nem a vörös foszfor, mely ha nem is abszolute ártatlan, de a gyomorban való nehéz oldhatósága miatt sokkal kevésbbé veszedelmes, mint a közönséges sárga foszfor. A mérgező hatás sokkal erősebb, ha a méreg a gyomorba jut, mintha más uton kerül a testbe; sőt a bőr alá vive, ott ártalom nélkül be is gyógyulnak a foszfordarabkák sebei. A mérgezés azonban rendszerint halálos végü s ha kivételes esetben gógyulás következik be, ez onnan van, hogy a testben oxidálódván, ártatlan vegyületekké (alfoszforossav, foszforsav) alakul át. Sajátságos módon azonban ez átalakulás oly lassan folyik le a szervezetben, hogy sokkal előbb következnek be a halálthozó anyagforgalmi zavarok, nevezetesen az életre fontos szervek (máj, vesék, sziv) elzsirosodása és a vörös vérsejteknek nagymértékü szétesése. A hevenyés mérgezés gyomorfájdalmakkal és hányással kezdődik, a kihányt gyomortartalom (és gyakran a lehellet is) sötétben világít és foghagymaszagu; a bőrön sárgaság jelentkezik, orr- és méhvérzés, láz, vérvizellés következik, a beteg aluszékonnyá lesz és az esetek többségében (rendesen 3-7 nap mulva) elpusztul. A gyógykezelés hánytatóknak (rézgálic), terpentinolajnak, gyomorkimosásnak alkalmazásában áll. A budapesti egyetem gyógyszertani intézetében lett először megállapítva és fölismerve, hogy a felmangánsavas kálium a foszfornak kitünő ellenszere.A krónikus F. olyan munkásokat támad meg, kik F.-gyárakban dolgoznak; ezeknél nyálfolyás, a foghus kifekélyesedése és (különösen az alsó) állkapocsnak elhalása következik be. Óvó rendszabályok e betegség ellen: a kezek gondos tisztogatása, jó szellőzés, odvas fogu vagy kisebesedett száju munkásoknak a dologtól való ideiglenes eltiltása. Gyógyszerül leginkább angol betegségben szenvedő gyermekeknek adják a foszfort, a csontok hiányos és lassu erősödésének elősegítésére; régebben kiváló hatást tulajdonítottak neki különböző idegbajok (gerincvelősorvadás, bénulások, tehetetlenség) és makacs váltólázak gyógyításában is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is