Fót
(Fóth), csinos nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci
felső j.-ában, (1891) 2786 magyar lak., kik gyümölcs-, dinnye- és
zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Postahivatallal és
postatakarékpénztárral. F. már a mohácsi csata előtt említtetik. 1727.
Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbiró birta;
családjának kihaltával a gróf Károlyi-családra szállott az uradalom. A kastélyt
és a szép nagy parkot gróf Károlyi István létesítette századunk harmincas
éveiben s ugyanő építtette 1847-56. Ybl Miklós tervei szerint román és bizánci
stilusban, közel fél millió forint költséggel a F.-i templomot, Magyarország
legdiszesebb falusi templomát, melynek kriptájában a grófi család sirboltja
van, benne Tenerani (Canova tanítványának) 3 szoborműve; a templomot Blaas
Károly képei s Fernkorntól való bronzszobra diszítik. Mellette iskola és
kisdedóvó van. F.-tól É-ra és K-re szőllők vannak s Fáy Andrásnak itteni
szőllőjében olvasta fel először Vörösmarty hires «Fóthi dal»-át, melynek 50-ik
évfordulóját 1892. október 19. ünnepélyesen megülte a vidék. Az uradalom
mintagazdasága is nevezetes. Jelenlegi birtokosa gróf Károlyi Sándor.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|