Fotogrammetria

(görög) a felvételnek egy módja. Tegyük fel, hogy valamely vidék háromszögelés utján fixponthálózattal már általánosságban fel van véve. A részleteket azután fotografia segítségével vesszük fel. A fotografia ugyanis nem más, mint valamely tárgyról vagy vidékről centrális projekció segítségével készült kép. A tárgy egyes pontjairól jövő fénysugarak a fotografiai lencse optikai középpontján átmennek és az érzékeny lemezt egy pontban metszik: itt jön létre az illető pont képe. Természetesen a fotografiai kamara belsejében a fénysugarak éppen akkora szöget zárnak be egymással, mint a lencse középpontjából az illető pontokhoz huzott irányvonalak. Ha tehát tudom, hogy milyen messze volt a lencse középpontja az érzékeny lemeztől, mikor a felvétel történt, akkor meg tudom szerkeszteni az egyes pontok irányvonalai által bezárt szögeket. Ha a fényképen rajta van az a fixpont is, amelynek környékét felvenni szándékoztunk, ugy már az irányok «tájékozva» is vannak. Mondjuk p. hogy egy völgy egyik oldalát meredek sziklafal képezi. A sziklafal tetején egy pont a völgy másik oldaláról háromszögelés utján már be van mérve. Felállunk a F.-i készülékkel (fototeodolittal) a hozzáférhető hegyoldal egyik pontján s képet készítünk a tulsó oldal meredek sziklájáról ugy, hogy a képen a bemért fixpont is rajta legyen. Azután átmegyünk egy másik fixpontba s innen is lefotografáljuk a sziklát az előbbi módon. Otthon aztán a fényképekről meghatározzuk a szikla egyes kiválóbb pontjainak irányát a fixpont irányához képest, ezeket felrajzoljuk a már meglevő háromszöghálózat térképére s két irány metszéspontja által megkapjuk a szikla egyes pontjainak vizszintes vetületét, azaz topografiai térképét; sőt az egyes pontok magasságai is ismeretesek lesznek, mert a fotografiáról a magasságszögek is lemérhetők. A F.-t különösen ott használhatjuk igen előnyösen, ahol az egyes részletekhez műszerekkel hozzáférni, v. ahol az egyes pontokhoz figuranst küldeni nem lehet, mint p. az előbb felhozott példán. Általában tehát hegységekben, még pedig különösen akkor, ha a hegyeket nem borítja sürü erdőség, mert a növényzet a fotografián nagyon rossz képet ád s az ugyanazon ponthoz tartozó kép két különbözá állásból vett fotografián bajosan állapítható meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon