Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Fotométer... ----

Magyar Magyar Német Német
Fotométer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Fotométer

(gör.). A fényerősség mérésére való eszközöket fénymérőknek, F.-eknek nevezik. Mivel a fényerősségre abszolut mértékünk nincs, a mérés csak különböző fényforrások összehasonlításából állhat valamely egységül választott fényerősséggel. A F.-ek alkalmazása általában az optika azon tételén alapszik, hogy valamely felület megvilágításának erőssége fordított arányban áll a fényforrástól való távolság négyzetével.

A Ritchie-féle lényegében hasábos szekrény, melynek közepében derékszögü faprizma van felállítva, ugy hogy az él, melyben a két határlap egymást derékszög alatt metszi, vizszintes, de a szekrény hosszirányára merőleges. A kétlap, melyek mindegyike 45° alatt hajlik a vizszintes sikhoz, fehér papirral van bevonva. A szekrénynek a prizma fölötti részén, éppen az él fölött, kis nyilás van, melyen keresztül nézve, mindkét fehér lap egyformán látszik. A szekrény belül feketére van festve s a fehér lapokra csak oldalról eshetik fény. Mérés alkalmával mindegyik oldalon egy-egy fényforrás van alkalmazva (sötét szobában) s a szemlélő a kis nyiláson át nézi a fehér lapokat. A fényforrások távolságát a szekrénytől addig igazítják, mig a lapok megvilágítása egyformának tünik fel.

Rumford fénymérője függélyes fehér lap, mely előtt átlátszatlan pálca áll . Az összehasonlítandó két fényforrást a pálca előtt kissé oldalt állítják föl. Mindkét fényforrás árnyékot vet a lapra. Ahol nincs árnyék, ott a lap mindkét fényforrástól van megvilágítva. Az első fényforrásnak megfelelő árnyékot csak a második fényforrás világítja meg és viszont. Ha a két fény erőssége egyforma volna, az árnyékok akkor tünnének fel egyforma sötéteknek, ha a fényforrások távola a pálcától egyforma. Ha az egyik fény erősebb a másiknál, akkor egyenlő távolság mellett az erősebb fényforrásnak megfelelő árnyék gyengébben van megvilágítva és igy sötétebb, mint a másik. Hogy tehát az árnyékok sötétsége egyforma legyen, az erősebb fényforrást a pálcától messzebb kell vinni. Az említett optikai törvény alapján aztán a fényerősségek összehasonlíthatók. Ezen két F.-nél az egyenlő megvilágítás vagy egyenlő sötétség megbecsülése nem könnyü és pontosan nem is eszközölhető. Biztosabb itéletet alkothatni a Bunsen-féle F.-nél.

Bunsen F.-e fehér papirlap, melynek közepén sztearin vagy viasz által létrehozott zsirfolt van. Ez világosnak tünik fel sötét alapon, ha az ernyő hátulról erősebben van megvilágítva mint elülről, a szemlélő oldalán; ellenben sötétnek világos alapon, ha a megvilágítás elülről erősebb. Ennek oka az, hogy a zsirfoltos hely több fényt bocsát keresztül és kevesebbet ver vissza, mint a papirnak be nem zsirozott részei. Ha már most a papirlap mindkét oldalról egyenlően van megvilágítva, a zsirfolt majdnem eltünik. Mivel a papir a reá eső fényből el is nyel valamint és az elnyelt rész a zsirfoltos helyen más, mint a be nem zsirozott helyeken, a fénymérésre a következő eljárást alkalmazzák. A F. egyik oldalán lehetőleg állandó fényforrás van bizonyos távolban felállítva. A másik oldalon az egyik megmérendő fényforrás távola mindaddig igazíttatik, mig a zsirfolt azon oldalról nézve csakugyan eltünik. E távolság följegyzése után az elsővel összehasonlítandó második fényforrást helyezik el ugy, hogy a zsirfolt ugyanazon oldalról nézve ismét eltünjék. A fényforrások erői ez esetben ugy aránylanak egymáshoz, mint a távolságok négyzetei.

Bothe tangens-F.-énél a fényforrások összehasonlítása egy, részben áttetsző papirszelet szemlélésével eszközöltetik. A fényforrások ugy vannak elhelyezve, hogy a tőlük kiinduló fénysugarak egymást derékszög alatt keresztezve érkeznek a papirlapra, mely tehát rézsutosan van megvilágítva. A megvilágítás erőssége a távolságtól eltekintve, arányos a fénysugár beesési szögének cosinusával. Ebből következik, hogy az összehasonlítandó fényforrások egyenlő ereje és távolsága esetében, a papirlap felezi azon derékszöget, melyet a kétfelől érkező sugarak egymással alkotnak, ha mindkét oldalon egyformán van megvilágítva, s hogy a lapnak forgatása bármely irány felé, megváltoztatja a megvilágítást anélkül, hogy a fényforrások távolát változtatni kellene. A fényforrások egyenlőtlensége esetében tehát addig kell a papirlapot forgatni, mig mindkét fényforrás hatása egyforma s a leolvasott szög tangense adja a fényerősségek viszonyát.

Dove a mikroszkópot használta föl s azon előnyt érte el, hogy erős és gyenge fényforrásokat hasonlíthatott össze. Irásnak üvegen való mikroszkópiai fényképe ugyanis, mikroszkópon keresztül nézve, sötétnek látszik világos alapon, ha a megvilágítás alulról erősebb mint felülről, ellenben világosnak sötét alapon, ha a megvilágítás felülről erősebb. Ha a megvilágítás mindkét oldalról egyforma, az irás nem látható.

Wheatstone F.-e hengeres sárgaréz-szelencéből áll, melynek átmérője mintegy 5 cm. A K fogantyu segélyével az S korongocskát olyformán lehet forgatni, hogy a szélén megerősített simított felületü I golyócska olyan alaku pályát ir, amilyen az 5. ábrán látható. Ha a készüléket két fényforrás közé állítják, a fogantyu gyors forgása esetében kettős fényábrát lehet látni, melyek egymástól külön vannak válva. Ennek oka a fény utóhatása a szemben. A készülékkel akkor addig távoznak az erősebb fényforrástól, mignem mindkét ábra egyformán fényesnek tünik fel. A fényerősségekre ismét a távolságokból lehet következtetni.

Babinet a polarizáló eszközt használta fel F.-nek. Az összehasonlítandó fényforrásokat ugy állítják fel, hogy az egyiktől jövő fénysugaraknak ferdén felállított üveglapokon kell keresztülhaladniok; a másiktől jövőknek pedig ezektől visszaveretniök, hogy az észlelő szemébe juthassanak. Ha a szem elé hegyi jegőc és mészpátjegőc helyeztetik, az ismert polarizálási szinek keletkeznek, ha a megvilágítás a két fényforrástól nem egyforma. A szinek eltünnek, ha a fényforrások hatását az egyiknek eltolása által egyenlővé teszik. E F. azért fontos, mert a szemnek azon rendkivül kifejlett képességét veszi igénybe, melynél fogva szinárnyalatokat tud megkülönböztetni.

Becquerel polarizáció-F.-e két messzelátóból áll, melyek szemlencséje közös és melyek mindegyikében két Nicol-féle prizma van alkalmazva (l. o.). Ha az összehasonlítandó fényforrásokat a tárgylencsék elé helyezik, a közös szemlencse látókörének két fele nem egyformán világos. Az erősebb fényforrás irányában álló egyik Nicol-féle hasáb forgatása által el lehet érni, hogy a látókör megvilágítása egyforma legyen. Körbeosztáson le lehet olvasni a forgatás szögét s e szög cosinusának négyzete fejezi ki a gyengébb és erősebb fény erejének viszonyát.

A csillagok fényességének összehasonlítására Zöllner asztro-F.-e szolgál. Valamely lángtól a fény kerek nyiláson át kétszer domboru lencsére esik, melyen keresztülhaladva, három Nicol-féle prizmán, egy hegyi jegőclapon és ismét kétszer domboru lencsén hatol keresztül. Az ezáltal megtört sugarak ferdén felállított üveglapra esnek, mely azokat visszaveri. Az üveglap messzelátóban van és átereszti azon fénysugarakat, melyek valamely csillagtól a tárgylencsén keresztül a messzelátóba hatoltak. Az észlelő ily módon a csillagnak és lángnak képét egymás mellett láthatja a messzelátóban. Mivel az első Nicol-féle hasábok forgathatók, a mesterséges fénynek ereje változtatható s a forgatás szögével különböző csillagok fényerőssége összehasonlítható. Az első Nicol-féle hasáb forgatása csupán a szint változtatja meg s azért a csillagok szine is meghatározható.

Siemens elektromos F.-e a szeléniumnak azon sajátságán alapszik, hogy elektromos vezetőképessége különböző megvilágosítások alkalmával a fényerősségek négyzetgyökeivel arányosan növekedik. Két egymásba helyezett lapos drótspirális tekervényei közé szelénium van olvasztva s ez sötét kamrába van helyezve, melynek lencséje az alkalmazott fényforrás sugarait a szeléniumon egyesíti. Azon ellenállásból, melyet a szelénium a megvilágítás tartama alatt egy rajta keresztülhaladó galvánárammal szemben tanusít, a fényerősségre következtetnek.

Zöllner skálás F.-ében a radiometert használja fel .

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is