Fould
Akilles, francia államférfiu, szül. Párisban 1800 nov. 17.,
megh. Tarbesban 1867 okt. 5. Mint a F., Oppenheim és társa cég alatt nyitott
bankháznak tagja, már Lajos Fülöp idején is befolyásra emelkedett és 1842-48-ig
a képviselőháznak volt kormánypárti tagja. 1848. Napoleon Lajos zászlójához
csatlakozott és 1849. ujra választották a törvényhozó testületbe. Mint pénzügyi
kapacitás csakhamar előtérbe lépett és már 1849 okt. 31. nyerte el a pénzügyi
tárcát. 1851 okt. 14. ugyan leköszönt, de az államcsiny után ujra elvállalta
ezt a tárcát, melytől azonban a Bourbonok birtokainak lefoglalását ellenző
magatartása miatt 1852 jan. meg kellett válnia. Mint pénzügyminiszter
többrendbeli érdemet szerzett, résztvett a Credit Mobilier megalapításában, a
levélportó szabályozásában, a földadó méltányosabb elosztásában stb. Napoleon
császár, méltatva tehetségeit, nemsokára szenátorrá, majd (1855)
államminiszterré és a titkos tanács tagjává tette. Az 1860-iki pénzügyi válság
napjaiban F. lemondott állásairól és emlékiratot terjesztett a császár elé,
melyben Franciaország pénzügyét sötét szinben ecsetelte és arra kérte a
császárt, hogy jövőre a törvényhozó testület hozzájárulása nélkül ne rendeljen
el rendkivüli kiadásokat. Napoleon megfogadta tanácsát és 1861 nov. 14. megint
pénzügyminiszterré tette. Ebben az állásban 1867 jan. 19-ig birta a császár
bizalmát. Fia, F. Benő, tovább vezette a banküzletet, 1834-48-ig hasonlóan
tagja volt a képviselőháznak, de később megvált a politikai küzdőtérről. Megh.
1858 julius 30. Egy másik (természetes) fia, Soubeyran b., csalárd üzelmei
folytán bezáratott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|