Fourier János Babtiste József báró

(ejtsd: furjé) Fourier János Babtiste József báró, francia matematikus, szül. Auxerreben 1768 márc. 21., megh. Párisban 1830 május 16. Szegény szabónak fia volt és már 8-ik évében árvaságra jutott. Szülőinek halála után az auxerrei püspök pártfogásába vette őt és a Szt. Benedek-rendüektől vezetett «Saint-Maur» katona-iskolába adta. Már 14 éves korától kezdve hajlandóságot mutatott matematikai tanulmányok iránt. A tüzér-iskolába akart lépni, de visszautasították, mert nem volt nemes származásu. 1789. az auxerrei katona-iskolán a matematika első tanárává lett. 1796. tanárrá a hadiiskolán és rövid idő mulva az École polytechnique-en. A forradalom ideje alatt a jakobinusok gyülésein résztvett és a rettegett Comité de surveillance tagja volt. Napoleont Egyiptomba követte és ott az Institut d "Egypte titkára lett. Hazaérkezése után az Isere département pefektusa volt, azután pedig mint magánember élt Párisban. 1808. báróvá lett. Ezután a Szajna département statisztikai hivatalának vezetője volt. 1817. az akadémiába választották és nemsokára ennek állandó titkára lett. F. munkái a matematikára és a matematikai fizikára vonatkoznak. Matematikai munkái közül említésre méltó a Mémoire sur la résolution des équations numériques. Legnevezetesebb munkája a Théorie analytique de la chaleur (Páris 1822), mely már 1807. és 1811. a párisi akadémiától pályadijat nyert. Evvel összefüggésben több értekezést irt, melyek az akadémia emlékirataiban jelentek meg: Mémoire sur les températures du globe terrestre et des espaces planétaires. Említésre méltó Fourier teoriája a hőközlésről; ezen problémát már előtte megoldotta ugyan Lambert, de csak vékony fémlemezekre nézve, három méret szerint kiterjedő testekre nézve csak F.-nek sikerült a feladat megfejtése. F. a hővezetés problémájának általános tárgyalására oly analitikai segédeszközt teremtett, mely azóta a fizikában a legnagyobb fontossággal bir és számos feladat megfejtésére szolgál.

Forrás: Pallas Nagylexikon