Föveg

V. kalap, a heraldikában a cimertulajdonos állását v. rangját jelzi, épp ugy, mint a korona. A cimereknél a sisak helyét foglalja el. Két osztályba sorozhatók, u. m. világi és egyházi osztály. Az elsőbe tartoznak a választó-fejedelmek, hercegek stb. által, a másodikba a magasabb klerus által viselt F.-ek. A hercegi F. eredetileg hermelinhajtókás F., mely ivforma v. csipkézett tetejü. Később a F.-et gyönggyel ékített pántok vették körül és pedig a választó-fejedelmek F.-e előről látható öt (körben összesen 8) pántot kapott, tetején a birodalmi almával, mely a régebben használt hermelinfarkot helyettesítette.

Az egyházi F.-ek között első a pápai tiara, egy magas, fehér, a középen vastagodó gömbölyü F. , melyet a XIV. sz. óta három koronagyürü övez; alul, közepén és csúcsán, hol a birodalmi alma van elhelyezve. A püspöksüveg (infula, mitra) az érsekek, püspökök, infulás prépostok és apátok F.-re. Áll egy két hegyben végződő hajóalaku F.-ből , mely a régi korban háromszög alaku és alacsony, később magasabb és közepén szélesebb formáju volt.

Közepén és a széleken széles paszománnyal van ellátva, drágakő és gyöngyökkel ékítve. Hátul két rojtban végződő szalag csüng le. Ide sorolhatók még az egyházi személyek cimereit koszoruzó kalapok. Ezek alacsony, széles, egyenesen álló karimáju kalapok. Két oldalról a karimán zsinórzat vonul keresztül, melyek összebogozva, bojtokban végződnek, melyek egymás alatt sorban vannak elhelyezve. A kalap és bojtok szine és száma mutatja az illető egyházi személy méltóságát. A bibornok kalapja vörös, mindkét oldalon öt sorban elhelyezett 15 vörös bojttal: 1. 2. 3. 4. 5.

Az érseki kalap zöld, 10 bojttal mindkét felén 1. 2. 3. 4. A püspök kalapja szintén zöld, hat-hat bojttal 1. 2. 3. A pápai protonotariusoké végre feketeszinü, három-három bojttal 1. 2. Oly egyházi személyeknél, kik hercegi, grófi v. bárói ranggal birnak, a méltóságuknak megfelelő kalap, az őket megillető korona fölött lebegve ábrázoltatik.

Forrás: Pallas Nagylexikon