Fraas
1. Károly Miklós, német gazdasági iró, szül. Rattelsdorfban
(Bajorország) 1810 szept. 8., megh. Neufrimannban München mellett 1875 nov. 9.
Münchenben végzett orvosi és botanikai tanulmányai befejezése után 1835.
Athenbe ment, hol a királyi udvari kertek és faiskolák igazgatója s egy évre rá
az ujonnan létesített egyetemen a botanika tanára lett. Görögországból
visszatérve, a freisingi gazdasági s ipariskolán, utóbb a schleissheimi
központi gazdasági iskolán kapott tanári állást, 1847. pedig Münchenben a
mezőgazdaság tanárává nevezték ki és 1851. a központi állatorvosi tanintézet
igazgatásával bizták meg. F. élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, több
maradandó becsü munkát hagyott hátra s a természettudományi ismeretek
vivmányait kiváló sikerrel alkalmazta a mezőgazdaságra. A bajor gazdasági
egyesületnek hosszu ideig titkára volt s itt kifejtett emlékezetes működése
közben mindig különös figyelmet fordított a kisbirtokos osztály sorsának
javítására és értelmiségének emelésére. Fontosabb művei: Historischer
encyclopädischer Grundriss der Landwirtschaftslehre (Stuttgart 1848);
Geschichte der Landwirtschaft (Prága 1851), pályadijat nyert mű; Die Schule des
Landbaues (Stuttgart, 5 kiadásban); Bayerns Rindviehzucht (München 1853); Die
Natur der Landwirtschaft (2 köt., München 1857); Buch der Natur für Landwirte
oder landwirtschaftl. Naturkunde (München 1860); Die Ackerbaukrisen und ihre
Heilmittel (Lipcse 1866); Das Wurzelleben der Kulturpflanzen (Berlin 1872);
Geschichte des Landbaus und der Forstwissenschaft seit dem 16. Jahrhundert
(München 1865).
2. F. Oszkár, német geologus és paleontologus, a stuttgarti
kir. természetrajzi muzeum konzervátora, szül. Lordban (Remsvölgye) 1824 jan.
17. Mint teologus kezdte pályáját, de már akkor nagy előszeretettel
foglalkozott természettudományi tanulmányokkal, különösen pedig földtani
kutatásokkal. 1848. leutkirchi vikárius, egy évre rá laufeni plébános lett,
1853 óta pedig működik a stuttgarti természetrajzi muzeumban. Különös érdemeket
szerzett Württemberg barlangjainak felkutatásában és az ott, valamint a
Stuttgartvidéki homokkövekben és más rétegekben talált fossziliák
tanulmányozása körül. Ujabban sokat foglalkozott az Ichthyosaurus-kérdéssel és
egész kis irodalmat provokált nézetével. Geologiai és paleontologiai iskolai
fali képei is közkeletüek. Nevezetesebb munkái: Die nutzbaren Mineralien
Württembergs (Stuttg. 1860); Fauna von Steinheim, mit Rücksicht auf die
miocänen Säugetier- und Vögelreste (u. o. 1870); Vor der Sündflut, eine
Geschichte der Urwelt (3. kiad. u. o. 1870); Aus dem Orient (u.o. 1867); Drei
Monate am Libanon (2. kiad. u. o. 1876); Geologische Beobachtungen am Libanon
(u.o. 1878); Aëtosaurus ferratus. Die gepanzerte Vogelechse aus dem
Stubensandstein bei Stuttgart (u. o. 1877); Württembergs Eisenbahnen mit Laud
und Leuten an der Bahn (u. o. 1880); Geognostische Beschreibung von
Württemberg, Baden und Hohenzollern (u. o. 1882).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|