(franc., ejtsd: frank) a. m. szabad, semmi kényszer alatt
nem álló, egyenes és őszinte. - F. mint pénz, 1795 óta a francia pénzrendszer
egysége, mely az egyházi teston (l. Érmek) és livre (l. o.) helyébe lépett. A
F. 1803 óta francia pénzegység s más államokban is meghonosították. Szardinia
királyságban (Lire Nuova) 1827, Belgiumban 1832. Svájcban 1850, Olaszországban
(lira) 1861, Romániában (lëu) 1868, Spanyolországban (peseta) 1871, Szerbiában
(dinár) 1874, Bulgáriában (leva) 1880. Görögországban (drachma) 1882 óta szolgál
pénzegységül. Finnországban markka (márka), Venezuelában bolivar a F. neve. A
francia F. 100 centimera oszlik; a mindennapi életben egy F.-ot 20 sous-ra (1
sous = 5 centime) is szokták felosztani. Egy kilogramm finom aranyból 3444,44
F.-ot vernek; a 20 frankos aranyak finomsága = 900/1000.
1865-ig az ezüst-F.-ok 4,5 gr. finom ezüstöt tartalmaztak 9/10
finomsággal; 1865. ezeket kivonták a forgalomból. Aranyból verve vannak
Franciaországban 100, 50, 20, 10, és 5, Belgiumban 40, 20, 10, 5,
Olaszországban 100, 50, 20 és 10 frankos darabok; ezüstből verve
Franciaországban 5, 2, 1, 1/2, 1/4,
1/5, Belgiumban 5, 21/2, 2, 1, 1/2,
1/5, Olaszországban 5, 2, 1, 1/2, 1/4,
stb. Svájcban 5, 2, 1 és 1/2 frankosok. Bronzból stb.
Franciaországban 10, 5, 2, 1 centimesek; Belgiumban 20, 10, 5 centimesek rézből
és nickelből; Svájcban 20, 10, 5 rappesek (= centime); Olaszországban 5 és 2
centisimik. Franciaországi Nyugat-Indiában 1 gyarmati F. egyenlő 50 centime-mal.
A hajdani svájci F. 13/7 francia F. volt. L. Érmek.
Forrás: Pallas Nagylexikon