Franche-Comté

(ejtsd: franskonté), a régi Franciaország egyik tartománya, egyik főkormányzósága Champagne, Lothaia, Elzász és Montbéliard grófság (amely 1793-ig Németország része volt), Svájc és Burgundia közt 15320 km.² területtel, (1784) 679000 lakossal, Bésançon fővárossal. Jelenleg Montbéliard grófsággal együtt Doubs, Haute-Saône és Jura départementokat (l. e cimeket) alkotja. A nagy francia forradalom előtt parlamentje volt; 3 kerületre (bailliage) oszlott és pedig az amont v. vesoulira, a milieu v. besançonira és az aval v. Lons-le-Saunier-ire. Történelem. F.-ban a római hódítás előtt a sequanok laktak, ők voltak az első gallus törzs, amely Julius Caesarnak meghódolt és fővárosát, Vesuntiot annak átadta. Augustus Belgica prima provinciához csatolta; a III. század végén, hozzácsatolván Svájc Ny-i részét is, Sequania magna provinciává tették. Ezen tartományba törtek be először a germán törzsek; 250 körül az alamann Crocus pusztította tüzzel-vassal. Az V. században alánok és burgundok vonultak rajta keresztül és ez utóbbiak a maguk országává tették. 534. Klodvig a burgundok uralmának véget vetett. 843-888-ig Burgundia földarabolódott és ez utóbbi évben 3 részre szakadt: Provencera, Jurán inneni és Jurán tuli Burgundiára. 1032. II. Konrád német császár örökölte. Lothar császár F.-et elszakította a Ny-i Svájctól és ekkor nagy szabadalmai alapján viseli már a mai nevét. 1248. a német birtokosai kihalván, Chalon grófjai öröklik. 1295. a vincennesi szerződés értelmében Szép Fülöp örökösére, Hosszu Fülöpre volt szállandó; azonban egy ujabb házasság következtében 1322. ennek veje, IV. Eudes, Burgundia hercege örökli. IV. Eudes családjának kihalása után 1361. flandriai Margitra szállott, akinek leánya 1384. hozományul Bátor Fülöpnek, francia hercegnek juttatja. 1478. Bátor Károly halála után, XI. Lajos francia király, mint Burgundia hübérura elfoglalta ugyan F.-t, de a lakosok heves ellenállása őt onnan megint kiszorította. Az arrrasi, 1482-ki egyezmény F.-t, oly föltétel alatt biztosította VIII. Károlynak, ha Burgundi Máriának egyetlen leányát, Máriát nőül veszi; mivel azonban VIII. Károly Bretagne örökösét vette nőül, F. a Habsburgi-ház birtokában maradt. IV. Henrik 1595. és 1598. kisérletet tett az elfoglalásra, de sikertelenül; a 30 éves háboruban francia csapatok több izben támadták meg. XIV. Lajos már első hadjárata alkalmával elfoglalta, de az aacheni békében visszaadni volt kénytelen. 1678. azonban a nymwegeni béke alapján végleg Franciaországhoz csatolta. V. ö. Dunand de Charnage, Histoire des Séquanois, des Bourguignons et du premier royaume de Bourgogne (1735); Joly, La F. ancienne et moderne (1779); Mémoires et documents pour servir a l"histoire de la F. (1838-43. 3 kötet); Estignard, Le parlament de F. C. (1892, 2. köt.); Priépape, Hist. de la réunion de la F. C. (1881); Maag, die Freigrafschaft Burgund bis 1678 (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon