Francia bünvádi eljárás

az európai kontinentális eljárásoknak különösen két pontban mintául szolgált. Az egyik az államügyészség (nálunk kir. ügyészség) - ministere publique - intézménye, melyről oly szépen mondja Montesquieu: «la partie publique veille sur les citoyens, elle agit et ils sont tranquilles»; a másik, az esküdtszék, az angol jurytől lényegesen eltérő szervezetével, - francia eredetü a büncselekményeknek hármas felosztása büntettek, vétségek s kihágásokra s az annak alapján szervezett háromféle birói illetőség: tribunaux de police a kihágások, - tribunaux correctionnels a vétségek - és a jury büntettek eseteiben. Alaptörvény az 1808. évi Code d "instruction criminelle.

Forrás: Pallas Nagylexikon