Franciák

A mai román nemzetek leghatalmasbika s a Föld egyik legműveltebb népe, amely eredetét a régi kelták, rómaiak és frankok, valamint részben a déli vidékeken az iberiek egymással való vérkeverődésének köszöni. Broca szerint Franciaország mai lakosságát két eredeti fajtára, egy délire és egy északira lehet visszavezetni. A déli fajta a Loire folyótól délre lakik, kisebb termetü, sötétebb törzsszinü, fekete haju és sötétbarna szemü, kurta (brachikefal) fejü; eme fajta Franciaország területének mintegy ³/₅-ét foglalja el s 19000000 lélekből áll. Az északi fajta a Szajnától északra lakik, magas termetü, világosabb bőrszinü, kék vagy szürke szemü, szőke haju, hosszukás fejü s a mai lakosságnak mintegy ¹/₄-ét képezi; számát 9000000 emberre lehet tenni. E két fajta keverék képezi Franciaország többi lakosságát. A kedélyi és értelmi élénkség, az élénk beszéd, taglejtés, a minden uj iránt való érdeklődés, a hizelgés, barátkozás, a lobbanó lelkesedés, vigság, dicsekvés, találékonyság egyfelől a déli liguri vérnek maradványa; a rendszeretet, szorgalom, takarékosság, vállalkozási szellem, bátorság, hősies feláldozás a hazáért másfelől, az északi fajta, a kelta vérnek maradványa. Izlés, finom modor dolgában a franciák a világnak első nemzetét képezik. A F.-k Európa összes nemzetei között a legkevésbbé szaporák, miért is XIV. Lajos óta a többi nagy népek (angolok, németek, szlávok) mindinkább háttérbe szorítják, jóllehet műveltségüknél fogva mind a mai napig Európában első rangu szerepet visznek. Érdekes, hogy a F. az u. n. középélet tartamára nézve Európa valamennyi nemzeténél hosszabb életüek.

Forrás: Pallas Nagylexikon