Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Francke... ----

Magyar Magyar Német Német
Francke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Francke

1. Ágost Hermann, a hallei árvaház alapítója, szül. Lübeckben, 1663. márc. 22., megh. Halléban 1727 jun. 8. Atyját 1666. Ernő góthai herceg udvari és jogi tanácsosává tette, igy került Francke is atyjával három éves korában Góthába. 16 éves korában az erfurti egyetemre ment, innen aztán 1679. Kielbe jutott, ahol teologiát és filozofiát tanult. 1685. magiszterré lett. Ez idő tájban Sandhagen lüneburgi szuperintendensnél s Drezdában Spener udvari lelkésznél időzvén, a Spener pietizmusa nagy hatást tett rá, s a pietizmusnak oly buzgó követője lett, hogy azt 1688. ujra elkezdett előadásaiba is belevitte. E miatt aztán üldözni kezdték, 1690. elvesztette lipcsei tanszékét s az üldözés tovább kisérte Erfurtban is, a hová Lipcséből papnak ment s ahol ellenfelei még a város elhagyására is kényszerítették. Ekkor Spener közbenjárására a braunschweigi herceg vette pártfogása alá, s az ujonnan alapított hallei egyetemhez a görög és a zsidó nyelv tanárává nevezte ki. Nemsokára Halle mellett egy kis faluban Glauchaban pappá is lett. A szegény gyermekek fölnevelésére állította föl azt az intézetet, melyet 1696. fogva pedagogiumnak neveztek, később házat vett s a gyermekeknek állandó lakást szerzett. Ez volt az árvaház kezdete. 1698. a helyiségek már annyira elégtelenek voltak, hogy nagyobb épületet kellett emelni. Az uj épület 1699-ben készen volt s F., bár ellenségei közben-közben többször vádaskodtak ellene, 1715-ben a városi papság tagja s 1716-ban az egyetem helyettes rektora lett. 1719-ben a lipcseiek is elégtételt adtak neki, s meghivták, hogy tartson náluk, ahol 30 évvel azelőtt oly keserü üldözést szenvedett, egyházi beszédet. Munkáinak két ujabb kiadása: Francke, Schriften über Erziehung u. Unterricht. Bearb. u. mit Erläut. versehen v. Karl Richter (Berlin 1871), Francke"s Päd. Schriften. Nebst. Darstellung s. Lebens u. s. Stiftungen von D. G. Kramer (Langensalza, 1878). Magyarul megjelentek: F. H. Á.-nak Oktatása a gyermek neveléséről (Halle 1711, ford. szenicei Bárány György). F. H. Á. Rövid és együgyü, de fundamentomos utmutatása 1. az igaz kereszténységre, 2. a hitre, 3., az imádkozásra (Halle 1711). F. H. Á. A szentirás szerint való életnek regulái (Halle 1711, ford. Vázsonyi Márton).

2. F. Károly Fülöp, német politikus, a slezvig-holsteini ideiglenes kormány tagja, szül. Slezvigben 1806 jan. 17., megh. Kielben 1870 febr. 23-án. Jogot végzett, aztán különböző hivatalokat viselt. 1848 március 24., midőn kimondták Slezvignek Dániával való egyesítését, Slezvig kormányelnökévé nevezték ki. 1848 óta a slezvig-holsteini kormány teljes hatalmi megbizottja volt. A parlament feloszlatásakor hazájába visszatért és 1850 máj.-tól a külgyi osztály igazgatását vezette 1851 január 31-ig. A dán kormány számüzetésbe küldvén F.-t, 1851 őszén Coburgban a kormányelnökséget vette át. XII. Frigyes dán király halála után Augustenburgi Frigyes herceg meghivására (1868 nov.) előbb Gothába, majd Kielbe ment, anélkül azonban, hogy nevezetesebb munkásságot fejthetett volna ki.

3. F. Vilmos Ferenc Gorrfried, német romanista, szül. Lüneburgban 1803 julius 26., megh. Göttingában 1873 ápr. 12. Göttingában tanult, 1825 után u. o. magántanár, 1828. rendkivüli tanár és az ottani itélőszék tagja, 1831. rendes tanár és a főtörvényszék tanácsosa lett Jénában. 1844. Göttingába helyezték át. Művei: Zivilistische Abhandlungen (Göttinga 1826); Beiträge zur Erläuterung einzelner Rechtsmaterien (u. o. 1828., 1. rész); Das Recht der Noterben und Pflichtteilsberechtigten (u. o. 1831); Exegetisch-dogmatischer Kommentar über den Pandektentitel de hereditatis petitione (u. o. 1864).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is