Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
frank franc
frankó boss
frankó hunky-dory
frankó slick
frankó spiffy
frankó up front

Magyar Magyar Német Német
Frank... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frank

1. Adolf, német vegyész és gyáros, szül. Klötzeben (Poroszország) 1834 jan. 20.; vegyészi, gyógyszerészi és technologiai tanulmányok után a strassfurti (Poroszország) cukorgyár szolgálatába lépett, hol a fölözet-sók tanulmányozására nyilt alkalma, melyekről az a vélemény volt elterjedve, hogy mint konyhasótelepet fedő réteg, alkalmatlanok és haszontalanok. F. volt az első, ki felismerte, hogy e fölözet-sók a mezőgazdaságra és iparra fölötte fontosak s azokból a klórkáliumot és különösebben a kálisó-trágyákat állította elő. 1865-ben F. a strassfurti sók anyalugjából a brómot és 1867. a magnéziasókat és a glaubersót kezdte iparilag előállítani, amivel szintén nagy sikert ért el.

2. F. Albert Bernát, német botanikus, szül. Drezdában 1839 jan. 17. Lipcsében 1865. óta az egyetemi herbarium kustosa és egyetemi magántanár, 1878. egyetemi rendkivüli tanár, 1881 óta pedig Berlinben a növényfiziologia tanára a gazdasági főiskolában. Művei: Über die Entstehung der Intercellularräume d. Pflanzen (Lipcse 1867); Beiträge zur Pflanzenphysiologie (u. o. 1861); Die natürliche, wagerechte Richtung v. Pflanzentheilen u. ihre Abhängigkeit vom Lichte u. von der Pflanzen (Boroszló 1880); Lehrbuch der Pflanzenphysiologie (u. o. 18910). Ő dolgozta át Leunis nagy és jeles botanikájának legujabb 3. kiadását (Hannover 1863-86, 3 köt.), Leunis, Schulnaturgeschichte: Botanik 11 kiad. (u. o. 1891) és a Leitfaden der Botanik 10. kiadását (u. o. 1890).

3. F. Ferenc Ármin Reinhold, német evang. hittudós és iró, szül. Altenburgban 1827 márc. 25., megh. Erlangenben 1894 febr. 7. Felsőbb tanulmányait a lipcsei egyetemen végezte 1845-51. Előbb Ratzeburgban volt szubrektor, 1853 után az altenburgi gimnáziumban tanár, 1857-től haláláig az erlangeni egyetemen teologiai tanár. Kiválóbb művei: Die Theologie der Konkordienformel (1858-65, 4 köt.); System d. christlichen Gewissheit (2. kiadás 1881, 2. köt.); System der christ. Wahrheit (1878-81, 2 köt.); System der christ. Sittlichkeit; ezenkivül szerkesztette a Vademecum-ot kezdő teologusok számára s tevékeny részt vett a Neue kirchl. Zeitschrift szerkesztésében is.

4. F. Gusztáv Vilmos, német prot. teologus, szül. Schleizban 1832 szept. 25. Jenában, hol egyetemi tanulmányait végezte, 1859. habilitáltatta magát és u. o. 1864. rendkivüli teologiai tanár lett; 1867. a bécsi prot. teologiai akadémiához a hittan és az egyezményes hittan (Symbolica) rendes tanárául hivatott meg s 1894-ig ott működött, közben a cs. kir. evangelikus fő egyháztanács tagjául is kineveztetvén. 1894 febr. az erlangeni egyetemehez hivták és ő e meghivást elfogadta. Munkái: Geschichte der protestantischen Theologie (1862-75, 3 köt.); Das Toleranzpatent des Kaisers Joseph II. (1882).

5. F. Jakab (máskép Frenk), igazi nevén Jankiew Lejbowic, hirhedt zsidó kalandor, a zohariták v. frankisták felekezetének alapítója, született 1719., mint egy gácsországi rabbi fia, megh. Offenbachban 1791 dec. 10. Eleinte pálinkafőző volt, azután Szalonikiban Sábbátái Zewi (l. o.) zsidó álmessiás felekezetéhez csatlakozott, később Gácsországban és Podoliában mint Sábbátái utóda lépett föl, és ügyes csaló lévén, rajongó hivekre akadt, kik megváltót és «szent urat» tiszteltek benne. A Zóhár könyvét (l. o.) az igazi szentirásnak hirdette, a talmudot a kabbalával helyettesítette s az utóbbit épp ugy hozta összhangzásba a kereszténységgel, mint mestere Sábbátái az izlámmal. A zsinagóga által átok alá fogott hiveit, gyüléseiken és lakomáikon elkövetett erkölcstelen kicsapongásaik miatt (1756) bebörtönözték, mire Havasalföldre menekült, később Dembovski podoliai érsek oltalma alatt visszajött s v. ezer követőjével katolikus hitre tért. Miután azonban 12 apostolt küldött ki, hogy az «ujra szül. Krisztus»-nak hirdessék, Censtochovában elzárták (1773). A Lengyelországba diadalmasan betörő oroszok által felszabadítva, valószinüleg mint orosz kém, Bécsbe, majd Brünnbe ment, hol nagy lábon élt, felekezetét szervezte és mint «ember-isten» küldte parancsait lengyelországi hiveinek. Ausztriából kiutasítva, Offenbachba ment, mint katolikus keresztény viselkedett, szép, de feslett életü, Éva nevü leányával nagy fényüzést fejtett ki, és messze földről hozzá zarándokló s gazdag ajándékokat hozó hivei által bálványozva, ott halt meg 72. évében Lengyel-, Oláh- és Törökországban még ma is léteznek frankisták, zsidózó katolikusok, kik csak egymás közt házasodnak és titokban végzik szertartásaikat. Több tekintetben még mindig homályos történetüket, l. Graetz, F. und die Frankisten (Boroszló 1868.).

6. F. János Péter, német orvos, szül. Badenben (Rothalben) 1745 márc. 19., megh. Bécsben 1821 ápr. 21. Tanulmányait Heidelbergában és Straszburgban végezte, 1784. Göttingában lett az élettan és a rendőrorvostan tanára, 1785. átment a pávai egyetemre, hol működése alatt egész Lombardia közegészségügyi viszonyait reformálta. 1804. működésének székhelyét Wilnába tette át, majd 1808. Bécsbe ment, hol szintén mint tanár működött. F. az egészségügyi rendőrség megalapítója. Fontosabb munkái: System einer vollständigen medizinischen Polizei (Mannheim, Stuttgart, Tübinga, Lipcse 1779-1819), Specielle Pathologie u. Therapie (1840-41., 2. köt.) stb.

7. F. Sebestyén, német prózairó. Szül. Donau-Wörthben 1599., megh. Baselben 1642. Eleintén Luther, majd az ujrakeresztelők követője. F. mint történész, kozmográf és bölcsész tünt ki. Művei igazi keresztény szeretet és igazságérzetök miatt érdekesek és becsesek. Főmüve: Germania oder Chronica des ganzen teutschen Lands (Augst 1538). V. ö. Löwenberg J.: Weltbuch. Die erste allgemeine Geographie in deutscher Sprache (Hamburg 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is