Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Frankfurt... ----

Magyar Magyar Német Német
Frankfurt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Frankfurt

1. Közigazgatási kerület Brandenburg porosz tartományban, 19196 km2 területtel, (1890) 1137157 lak., 21 járással; és pedig: Königsberg i Neum., Soldin, Arnswalde, Friedeberg i Neum., Landsberg város, Landsberg vidéke, Lebus, Odera-Frankfurt, Weststernberg, Oststernberg, Züllichau-Schwiebus, Crossen, Guben város, Guben vidéke, Lübben, Luckau, Calau, Cottbus város, Cottbus vidéke, Sorau és Spremberg. Fővárosa Odera-F.

2. Majna-F. (F. am Main), város és az ugyanily nevü járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, az é. sz. 50° 7" és a k. h. 8° 41" alatt, az alsó Majna szép és termékeny völgyében, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 251434 lak. Fekvése és jelentékenyebb épületei. A tulajdonképeni város, a régi rész szük, az ujabb rész széles utcákból áll, a Majna jobb partján terül el és a balparton fekvő, Sachsenhausen nevü külvárosával, több (összesen 6, ezek közül kettő vasuti) hid köti össze, amelyek közül a legrégibb az 1342. vörös homokkőből készült, 14 iven nyugvó és 265 m. hosszu «régi Majna-hid», N. Károly szobrával. A Ny-i pályaudvaroktól több uj utca, névszerint a széles Kaiser-strasse vezet a Rossmarktra, a város legnagyobb terére; ennek Ny-i felében áll a Launitztól mintázott Gutenberg-emlék, amelyet 1857. állítottak föl és amely egy kut diszéül szolgáló csoportban a könyvnyomtatás feltalálóit, Gutenberget, Fustot és Schöffert ábrázolja. Az É-on a Rossmarkttal határos Goethe-téren áll Goethe ércszobra Schwanthalertől. A nagy Hirschgrabenen látható Goethe szülőháza, amelyet a német Hochstift nevü egyesület megvett, régi minőségében restauráltatott és belsejét néhány, a nagy költőre emlékeztető tárggyal (mellszobrok, képek stb.) látott el. A Zeil F.-nek legszebb és legnagyobb utcája. Ny-i végében, a főőrség előtti téren áll Schillernek Dielmann terve szerint készített ércszobra, amelyet 1864. állítottak föl. A Römer a régi birodalmi városnak városháza, 1405-13-ig épült, de azóta sokszorosan átalakították; az első emeleti Kaisersaaljában találhatók a német császároknak (I. Konrádtól II. Ferencig) arcképei, 1892. óta pedig I. Vilmos császárnak márványszobra Kauperttől. A Kaisersaal mellett van a választóterem, most a városi tanács ülésterme. A Römer előtti téren, a Römerbergen tartották a német császárok koronázása alkalmával a népmulatságokat. A 9 evangelikus és 5 kat. templom között mind a hozzáfüződő történelmi emlékeknél fogva, mind építészeti tekintetben a legkiválóbb a Dom, a melyet 1238. kezdtek építeni, kórusa 1315-18., tornya pedig 1512. készült el. Az 1867. tüzvész nagyon megrongálta ugyan, de azóta teljesen restaurálták. (A restaurálás költségeire Ferenc József királyunk 100000 frtot adományozott.) A dóm főoltára előtt koronázták meg azelőtt a császárokat. Megtekintésre méltó Günther v. Schwarzburg német király siremléke. A Majna balpartján, egy uj épületben van a Städelféle müvészi iskola, amelyet Städel F.-i polgár alapított, 200 tanítvánnyal; a földszinten van a könyvtár, a kézi rajzok, rézmetszetek stb., az emeleten pedig a képtár, amely különösen gazdag a XV. és XVI. sz.-beli németalföldi és német mesterek képeiben (Jan van Eyck madonnája, Memling arcképe, Holbein egy képe stb.). A Friedbergi-kapu előtt van a hesseni-emlék, azon hesseniek megörökítésére, akik 1792. F. ostrománál elestek. Vele szemben van Bethmann Ariadneuma, Dannecker márványművével, amely Ariadnét ábrázolja a párducon. Egyéb jelentékenyebb épületei még a Thurn-Taxis hercegek palotája, amelyben 1866-ig a szövetségi gyüléseket (Bundestag) tartották; a városi irattári épület; a városi könyvtár; a Bockenheimi-kapunál a pompás operaház, Lucae berlini műépítő tervei szerint; a főindóház, egyik legnagyobb ilynemü épület; Sachsenhausenben a német Ordenshaus, továbbá több régi épület, mint az egykori Leinwandhaus a XIV. sz.-ból, amelyet restauráltak és muzeummá tettek; a Steierne Haus a XV. sz.-ból; a nagy angyalhoz cimzett ház 1562., az 1892-ben elkészült uj postapalota; a Rotschild-házban elhelyezett hires muzeum stb. A kisebb sétatereken láthatók Senekenberg, Börne, Bethmann stb. mellszobrai. A város K-i oldalán, az ugynevezett Pfingstweiden van a pompás állatkert és az operaház közelében a pálmakert. Ipar, kereskedelem, közművelődési intézetek. F. régóta hires, D.-Németországnak legjelentékenyebb pénzpiaca; áruforgalma azonban csak azóta kezdett ismét emelkedni, amióta (1886) a Majna-csatorna és azon a biztonsági kikötő az áruházakkal együtt elkészült. Az ipar is csak 1870 óta indult lendületnek; legfontosabb iparágak a festék-, arany- és ezüstdrót; tapétakészítés, vasöntés, sörgyártás és az elektromos gépek gyártása. A szellemi műveltség előmozdítására szolgálnak a különböző közép- és népiskolákon kivül egy kereskedelmi-, egy ipar-, egy zeneiskola, zenekonzervatorium, művészakadémia, kereskedelmi muzeum, politechnikumi egyesület, földrajzi, történelmi, zoológiai társaság, számos zene-, jótékonysági- és társadalmi egyesület és intézet. F.-ban 7 napilap jelenik meg.

Történelem. F. igen régi eredetü; állítólag római katonai állomás volt és nevét (Granconofurd) N. Károlytól kapta, aki seregével a szászok ellen itt kelt át egy gázlón és 794. itt tartott rendeivel egy birodalmi gyülést. 843. a K-i frank birodalom fővárosává lett. Önállósága 1220. való, midőn II. Frigyes a császári vogtot belőle eltávolította. Barbarossa Frigyes korától (1152) kezdve itt választották a német császárokat; az 1356. német aranybulla e jogát törvényben is biztosította. II. Miksa (1562) óta a császárok itt is koronáztatták meg magukat. A 30, a 7 éves háboruban és a francia háboruban is több izben nagy károkat szenvedett. A rajnai szövetség megalakulásakor e szövetség gyüléseinek székhelyévé tették. 1806. azonban függetlenségét elvesztette. Napoleon Dalbergnek, a mainzi érseknek adta, 1810. pedig hozzácsatolván Aschaffenburgot, Fuldát és Hanaut (5230 km2 területtel), külön nagyhercegséggé alakította, Dalberget, a mainzi érseket tette urává, akinek utódjává Beauharnais Jenőt jelölte ki. 1815. Aschaffenburgot, Fuldát és Hanaut elszakították tőle, ujra birodalmi szabad várossá és a szövetségi gyülés székhelyévé tették. 1833 ápr. 3. itt volt a F.-i sikertelen merénylet a szövetségi gyülés szétrobbantására. 1848 máj. 18-tól 1849 máj. 31-ig székhelye volt a német nemzeti gyülésnek. 1863 aug. 17-től szept. 1-ig ide gyüjtötte össze az ausztriai császár a német fejedelmeket, hogy a német szövetség alkotmányát reformálják; a tanácskozás azonban eredménytelen maradt. 1866., mivel a poroszok ellenségeinek sorába állott, jul. 16. Vogel v. Falkenstein porosz generális megszállotta és 6 millió frt hadisarc fizetésére kötelezte. 1885 jun. 7. óta külön járást alkot. 1871 máj. 10. itt kötötték meg a F.-i békét (l. o.). F.-ban született Goethe, Savigny a hires jogtudós és Ravenstein geografus. V. ö. Kriegk, Gesch. v. F. (1871). Horne u. Grotefend, Gesch. v. F. (1882). Bleicher, Stat. Beschr. der Stadt F. (1892). Wolff C., Der Kaiserdom in F. (1893).

3. Odera-F. (F. an der Oder). F. közigazgatási kerület fővárosa, 81 km.-nyire Berlintől, az Oder mindkét partján, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 55738 lak., gép- és üstgyártással, vasöntéssel, puska-, kőedény-, hangszer-, butor-, keztyükészítéssel és kémiai iparral. A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent; Oroszország felé a bizományi kereskedés még most is jelentékeny. A város nagyobb része az Oder balpartján fekszik; a jobb parton egyedül a Dammvorstadt van, amelyet kőhid köt össze a többi részekkel. Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak. Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a szinházhoz vezet; valamivel odébb van a város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a XIV. sz. elejéről, 1717-ből való, gazdagon megaranyozott főoltárral és a XIV. sz.-ból való 38 m. magas, hétágu gyertyatartóval. A Mária-templomtól É-ra van a hatalmas városháza 1607-ből. Az emlékszobrok: Frigyes Károly bronzszobra; mellette egy parkban 1779. Kleist költő emléke, aki 1759 aug. 24. a Kunnersdorfi csata után itt halt meg; az Oder jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785 ápr. 27. itt az Oderába fult. Fekvésénél fogva Odera-F. már régen fontos átkelő hely volt. 1253. kapta meg a városi jogokat. Vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével hatalmát ezen városra is ki akarta terjeszteni, de eredménytelenül. 1431 és 1432. a hussziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477. Korvin Mátyás támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt ujra elvesztette. 1631. Gusztáv Adolf foglalta el és sarcolta meg. A 7 éves háboruban a város szintén sokat szenvedett. 1506. alapított egyetemét 1811. Boroszlóba helyezték át. V. ö. Philippi, Gesch. der Stadt F. (1865); Friedländer E., Matrikel d. Universität F. (3 köt., 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is