Franklin-féle tábla

Az elektromosság felhalmozására való eszköz.

Lényeges alkatrésze egy üvegtábla, mely üvegtáblára függélyesen fölállítva s mindkét oldalon ónlemezzel (sztaniol) van akként bevonva, hogy az üveg tenyérnyi szélességben befödetlenül maradjon. Ha az üvegtábla csak az egyik oldalán volna ónlemezzel befödve, ezt valamely elektromos gép gyüjtőjéből csak annyira lehetne elektromossággal megtölteni, mig ennek feszültsége a gyüjtőn levő elektromosság feszültségét el nem érné. Ha azonban az üvegtábla másik oldalán is van ónbevonat, u. n. fegyverzet, akkor az egyik oldalon levő fegyverzettel elektromosságot közölvén, ez a másik fegyverzetre megosztólag hat (influenciát gyakorol), annak ellenkező elektromosságát magához vonzza, mig a vele egynemüt taszítja. Ha most ezen második fegyverzetet a földdel vezetőleg összekötjük (p. ujjunkkal megérintjük vagy fémlánccal v. dróttal ellátjuk) az eltaszított egynemü elektromosság a földbe távozik, mig az ellenkező elektromosság a második fegyverzetnek üveg felé néző oldalán, sőt az üvegen magán is megmarad. Ezen megmaradó elektromosság (megosztási elsőrendü elektromosság) a másik fegyverzet ellenkező elektromosságát is arra kényszeríti, hogy az ónlemez üveg felé eső oldalán maradjon; ezek egymást mintegy lekötik. Ez a lekötés ugyan nem teljes, mert az eredetileg megtöltött oldalon csekély mennyiségü szabad elektromosság is van, amit cérnán lógó bodzabél-golyó taszításával lehet igazolni, de ezen szabad elektromosság sokkal kisebb feszültségü, mint az eredeti töltésé. Éppen azért az elektromos gép gyüjtőjéből uj elektromosság áramlik a fegyverzetre s mivel ez a tulsó oldalra ismét megosztólag hat, az előbb vázolt folyamat ismétlődik, miáltal az ujonnan jött elektromosság legnagyobb része ismét le van kötve. Szóval a két fegyverzet alkalmazása s az egyiknek vezetőleg való érintése által sok elektromosság halmozódhatik föl a táblán s ez addig tart, mig a szabadon mozgó elektromosság el nem éri a töltő elektromosság feszültségét. Azon szám, mely kifejezi, hogy mennyiszer több elektromosságot képes a tábla felvenni két fegyverzettel, mint eggyel, az erősítési szám. A táblán felhalmozott elektromosság kisütése akként történik, hogy a két oldalon lévő elektromosságok közt vezető összeköttetés létesíttetik, miáltal az ellenkező elektromosságok kiegyenlítődnek, egyesülnek. Ha a vezetésben hézag van, p. levegőréteg, akkor a kiegyenlítődés szikra alakjában történik. L. Elektromos szikra.

Forrás: Pallas Nagylexikon