Franzensbad

fürdőhely, Eger csehországi kerületi kapitányságban, 7 kilométernyire Egertől, dél-felé szeliden, 450 méter magas lejtősödő fensikon, vasut mellett, (1890) 1944 lak., kat., evangelikus, orosz és izraelita templommal, terjedelmes, gondosan ápolt parkokkal, szinházzal. Klimája mérsékelt hegyi klima; az É-i hideg szelek ellen az Elster- és az Érchegység védi. F.-nak van 12 ásványvizforrása, amelyeket ivásra és fürdésre használnak és vannak vasas lápfürdői. A legrégibb és legjelentékenyebb forrás a Franzensquelle, amely fölött egy rotunda emelkedik; innen egy hosszu, oszlopos folyosó a gyógycsarnokhoz vezet, amelyben társalgó, olvasó és mulató terem van. Az előtte elterülő parkban látható az 1853. Münch-Bellinghausen gróf által felállított, Schwanthalertől mintázott ércszobra I. Ferenc császárnak, a fürdő megalapítójának. Egyéb források a Salz-, Wiesen-, Luiza-forrás, a hideg Sprudel, az Uj-, a Loimann-, az acél-, Stefánia-, Herkules- és Natália-forrás és végül az ugynevezett Mineralsäuerling. Az ásványvizforrások hőmérséklete 10,12-12,5° C.; leginkább vérszegénység, krónikus katarusok, női- és idegbajok ellen használják. A fürdő, amelyet 1793. alapítottak, látogatottsága évről évre növekszik; 1892. 8000 volt a fürdővendégek száma. Kiránduló helyek: az Antonienhöhe, a Seebergi kastélyok és Liebenstein. 1893 jun. 10. a fürdő fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte meg; a források azonban már 1402. említtetnek. A fürdővendégek seregéből nevezendők: Herder, Goethe, Mária Luiza, Bethoven, Blücher, Hufeland, Metternich stb. V. ö. Zur Feier des 100. jährig. Jubiläums des Bades F. (1893); Buberl, Führer für Kurgäste und Besucher v. F. (Bécs 1883); Klein, Die Heilmittel v. F. (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon