Fraunhofer

József, német fizikus, szül. Straubingban 1787 márc. 6., megh. Münchenben 1826 jun. 7. Üveges fia volt. Mint üvegcsiszoló Reichenbach, Utzschneider és Liebherr matematikai intézetébe jutott, később részese volt az optikai intézetnek, melyet Reichenbach és Utzschneider Benedictbeurenben alapítottak. 1818. igazgatója lett ezen intézetnek, melyet 1823. Münchenbe tettek át. Életének vége felé a müncheni tudományos akadémia tagja és fizikai kabinetjének őre lett. F. önállóan fölfedezte azon sötét vonalakat, melyek a Nap spektrumában láthatók és melyeket már 1802. Wollaston is észrevett. Ezeket közelebbről megvizsgálta F. és kutatásainak eredményét, Bestimmung des Brechungs- und des Farbenzerstreuungs-Vermögens verschiedener Glasarten, in Bezug auf die Vervollkommungschromatischer Fernröhre. (Denkschriften der Münchner Akad. Band V. 1814 bis 1815) cimü értekezésében irta le. F. egy teodolit segítségével több mint 500 vonal fekvését határozta meg. Ezen vonalakat róla F.-féle vonalaknak nevezzük; magyarázatukat csak sokkal később adta meg Kirchoff. F. volt az első, aki szilárd és folyékony testek fénytörő képességére nézve pontos méréseket tett. Ő fedezte fel a szem kromatikus aberrációját. F. vizsgálta meg először az elektromos szikra spektrumát és azt találta, hogy az nem folytonos, hanem csak szines sávokból áll. F. 1811 óta mikroszkópok szerkesztésével foglalkozott. Fontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliometernek nevezett. Ez a készülék az égitestek átmérőjének pontos mérését engedi, azáltal, hogy egy teleszkóp tárgy lencséje két egymáshoz mikrometrikusan eltolható félből áll, melyek által előállított két optikai képet egymással érintkezésbe hozni s ezáltal a képek átmérőjét pontosan meghatározni lehet. F. már a bolygók és állócsillagok szinképét is tanulmányozta és már némileg sejtette a szinkép-vizsgálat nagy fontosságát. A fény elhajlását uj módszer szerint vizsgálta; a teleszkóp tárgylencséje elé finom rácsot tett, melyen egy hüvelyknyi szélességre 10000 párhuzamos vonal esett. Ezt a diffrakció-rácsot külön e célra szerkesztett osztógéppel csinálta. Ezen elhajlási tünemények egyszersmind a fényhullám-hosszuság meghatározására szolgáltatják a legpontosabb módszert. A legnagyobb teleszkóp, melyet szerkesztett, volt a Dorpat számára készített 9 hüvelykes, 160 hüvelyk hosszu dioptrikus teleszkóp, mely igen szellemesen szerkesztett parallaktikus gépezettel és mikrométer készülékkel van felszerelve. F. életét leirta Utzschneider az Astron. Nachrichten c. folyóirat 5. kötetében, Merz a Verhandlungen des Historischen Vereins f. Niedern-Bayern (1866), Jolly 1866., azonkivül még Voit és Bauernfeind tartottak beszédeket felőle. Szobra Münchenben áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon