1. az ugyanily nevü járás székhelye és hires bányaváros
Drezda szászországi kerületi kapitányságban, 35 km-nyire Drezdától, az
Érchegység lejtőjén, 416 m. magasban, a F.-i Mulde közelében, vasut mellett,
(1890) 28955 lak., arany-, ezüst- és vasdrótfonással, vasöntéssel, gép-, bőr-,
sörgyártással, vászonszövéssel és kémiai iparral; művészeti, archeologiai,
földrajzi, természettudományi és bányászati társulattal. Az egykori sáncok helyét
ültetvények foglalják el, amelyekben Werner geologus emléke, a Péter-kapu előtt
pedig a svéd emlék látható; ezen emlék megörökíti azt a hires védelmet, amelyet
a város 1643. a svédek ellen kifejtett. Jelentékenyebb épületek: a dom, késői
gót templom, amelyet egy régibb Mária-templom helyén 1490-1512 építettek. A
régibb épületből maradt fönn az aranykapu, a középkori művészet egyik legszebb
emléke gazdag faragványokkal; a főoltár mögött látható 41 szászországi
hercegnek, illetőnek választónak siremléke. Továbbá a városháza (1410-ből), az
1570-ből való Freudenstein-kastély, 1804 óta katonai tárház, az uj
bányászakadémia stb. F. jelentőségét főképen bányászatának és
bányásziskolájának köszönheti. Az előbbi a XII. század óta áll fenn; 1524-50, 2
millió kgm. ezüstöt szolgáltatott, 1891. 5200 munkás 31500 t. ércet termelt 4,5
millió márka értékben. A 30-as években a földalatti viz a bányák mélyebb
részeit teljes elöntéssel fenyegette, amiért a kormány 1844. megkezdte a
rothschönbergi tárna építését, amelyet 33 év alatt fejeztek be és amely a
veszélyes vizeket a Triebischbe vezeti le. Az 1765. alapított bányászakadémia
sok ideig a leghiresebb volt egész Európában és ez látta el a különböző
országokat a legjobb bányászokkal; maig is mintaszerü nagy könyvtárral (36000
köt.), ásványtani, geologiai, fizikai gyüjteményekkel, kémiai
laboratoriumokkal, ércolvasztókkal és a mintaszerü Werner-féle muzeummal és
ásványeladó intézettel. Az első bányásztelepek 1185-1190. keletkeztek; Gazdag
Ottó őrgróf alapította. 1296. rövid időre Nassaui Adolf foglalta el, de
csakhamar visszakerült az őrgrófok birtokába. 1485., midőn a szász
hercegségeket felosztották, az Alberti-ághoz került. 1505. Jámbor Henrik
székhelyévé tette és ekkor érte el virágzása tetőpontját. A 30 éves háboruban
1639. és 1642-43. a svédek sikertelenül ostromolták. 1762 okt. 29. a Henrik
herceg és Seydlitz vezérlete alatt álló poroszok itt Hadik osztrák generálison
fényes győzelmet arattak. V. ö. Gerlach, Kleine Chronik v. F. 1876. és F"s
Berg- u. Hüttenwesen (1893). - 2. F. (csehül: Pribor), város Neutitschein
morvaországi kerületi kapitányságban, a Lubina és vasut mellett, (1890) 4674
lak., posztószövéssel és fezkészítéssel, egy gót templommal.
Forrás: Pallas Nagylexikon