Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Freiburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Freiburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Freiburg

1. F. im Breisgau, az ugyanily nevü badeni kerületnek (4740 km2. területtel, 469136 lak.) és járásnak (2186 km2., 214860 lak.) székhelye, az egykori Breisgaunak fővárosa, érseki székhely, 17 km.-nyire a Rajnától, a Dreisam partján, a Schlossberg nevü hegy lábánál, vasut mellett, Hardern, Wiehre, Günthersthal és Haslach bekebelezett községeket is beleszámítva (1890) 48909 lak., jelentékeny iparral, élénk bor- és fakereskedéssel. A fontosabb iparágak: a cérna, különösen selyemcérnakészítés (évi termelés 30000 kgm.), a pamutfonás, sörgyártás, harangöntés, porcellán és gyöngyházgombkészítés, butor-, gép-, pótkávé-, furnér-, parketgyártás és fizikai, meg zeneeszközök készítése. Legkiválóbb épülete a vörös homokkőből épített münster, Németországnak egyedüli gót temploma, amelyet az eredeti terv szerint fejeztek be. Legrégibb részei: a román izlésü kereszthajó, az ugynevezett Hahnen- és Treppen-toronnyal; a hosszanti hajóval 1270. készültek el; a kórust 1354. kezdték meg és 1513. fejezték be. A 116 m. magas toronyban nyolcszögü harangház van. A főkapun számos szobor és allegóriai alak látható. A 125 m. hosszu és 30 méter széles templom belsejét szép üvegfestmények, faragott oltárok, siremlékek (a többi közt Zähringi V. Bertoldé) és értékes festmények (ifj. Holbeintól Krisztus születése) diszítik. A régibb részeiben szük utcácskákból álló, egyébként azonban rendesen épült városnak egyéb jelentékeny épületei és emlékszobrai: az ugynevezett Kaufhaus (a XV. századból), amelynek nagy termét báli és hangversenyteremül használják; a nagyhercegi palota, egykoron Sickingen-féle ház; a freskókkal diszített városház; az uj és régi egyetem; a szinház stb. A régi erődítményekből még fenmaradt a Márton- és a Sváb-kapu. Emlékszobrot emeltek e városban Rotteck történetirónak, a városház előtt Schwarz Bertholdnak, aki állítólag itt találta föl a puskaport, Werder generálisnak és az 1870-1871-iki háboruban elesett badenieknek. A várost egész hosszában átmetsző Kaiser-utcát több monumentális kut ékesíti. Közművelődési intézményei közül az első helyet foglalja el az egyetem, amelyet VI. Albert osztrák főherceg 1457. alapított s amely kat. teologiai, filozofiai, jogi és orvosi fakultásból áll, nagy könyvtárral (több mint 250000 köt.), különböző gyüjteményekkel és intézetekkel. Két középiskoláján kivül van ipar-, mezőgazdasági, kereskedelmi iskolája, városi régiséggyüjteménye, természettudományi, botanikus és egyéb társulata, muzeuma. Kies környékén a legkedveltebb kiránduló helyek a Loretto-hegy, a Günster-völgy és a Wald-tó. F.-ot 1091. zähringi II. Berthold alapította; utódja III. Berthold 1115. várossá emelte. III. Berthold saját fivére és utódja, Konrád herceg idejében kezdték el a münster építését. A zähringi család kihalta után 1218. F. Urach grófjaira szállt. Ezek közül II. Egino 1368. azt eladta az osztrák hercegeknek. Midőn Frigyes, az «üres tarisznyáju» herceg, XXIII. János pápának itt menedékhelyet adott és emiatt birodalmi átok alá esett, F. 12 éven át a birodalomba volt kebelezve, de már 1427. ismét visszakerült régi uraihoz. A 30 éves háboruban 1632. és későbben még több izben a svédek szállották meg, 1644. pedig a bajorok foglalták el. 1677. Créqui francia marsall foglalta el és a franciák, akiknek a nymwegeni béke itélte oda, 20 évig birták. A ryswiki béke azonban 1697. megint visszaadta a Habsburgoknak. 1713 nov. 17. Villars francia vezér megint elfoglalta, de a rastatti béke 1714. megint az osztrákoknak juttatta. 1744. a franciák ujra elfoglalták és erődítményeit lerombolták, de az aacheni békében 1748. megint elvesztették. A campo-formioi béke (1798) az estei hercegnek itélte oda; 1806. jutott Baden birtokába. 1848 ápr. 23. a badeni felkelők itt megütköztek a német szövetség csapataival és vereséget szenvedtek. 1849 jul. végén az ideiglenes kormány Karlsruhéból székhelyét ide tette át, de a poroszok innen is csakhamar elüzték. V. ö. Bader, Geschichte der Stadt F. (1882-83, 2 köt.); Führer durch Freiburg uns seine Umgebung (1891); Meyer H., Geschichte der UniversitäF. (I. köt. 1892).

2.F. in Schlesien, város Boroszló porosz kerületben, 13 km.-nyire Schweidnitztól, a Polsnitz és vasut mellett, (1890) 8991 lak., óra- és vászoniparral, keményítőgyárral, vasöntéssel és bőrgyártással; közelében a szép Fürstenstein kastéllyal. - 3. F., an der Unstrut, l. Freyburg. - 4. F., svájci kanton és város, l. Fribourg. - 5. F. (Uj-F.), l. Nova Friburgo.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is