Freising

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi felső-bajor kerületben, az Isar balpartján, vasut mellett, (1890) 9486 lak., üvegfestéssel, gazdasági gépgyártással, malom- és söripari fölszerelések készítésével és sörgyártással; kat. teologiai liceummal, nagyszerü árvaházzal, különböző közép- és népiskolákkal. Legjelentékenyebb épülete a román izlésü főtemploma (1160-1205), igen érdekes kriptával. Előtte, a Domhofon áll a hires F.- Otto püspöknek szobra. A város közelében egy hegyen van a VIII. században alapított, egykori bencés apátság Weihenstephan, amelyből most mezőgazdasági iskolát csináltak. F. a középkorban a salzburgi érsekséghez tartozó püspökség és független fejedelemség volt. 724. alapították; első püspöke volt szt. Corbinianus, a leghiresebb pedig F.-i Ottó, IV. Henrik császár unokája és III. Konrád mostoha testvére. A várost 955. a magyarok dulták fel; ezután megerősítették; 976. II. Ottó, 1082. Velf bajor herceg, 1806. a szászok foglalták el. 1802. szekularizálták és a 825 km² területü püspökság birtokának egy részét Bajorország, másik részét Ausztria kapta meg. V. ö. Meichelbeck, Gecshichte der Stadt F. (1855).

Forrás: Pallas Nagylexikon