Fréjus

(ejtsd: frezsü), 1. város, Var francia départementban, 30 km.-nyire Draguignantól és 2 km.-nyire a tengertől, a Reyran-patak és mocsáros sikság fölötti dombon, vasut mellett, püspöki székhely, (1891) 3139 lak., barnaszénbányával, jelentékeny parafakereskedéssel; egy román székesegyházzal. Kikötőjeül a 3 km.-nyire fekvő Saint-Raphael szolgál. Érdekesek a területén fekvő római épületromok: arénák, egy szinház, egy világító torony és vizvezeték meg erődítmények romjai. F. az oxybii nevü ligur törzsnek volt fővárosa. Julius Caesartól Forum Julii nevet kapta; ugyanő vagy Augustus egy római légió tanyájává, ez utóbbi azonkivül tengeri hadi kikötővé is tette. Püspöksége a IV. századból való. A barbárok a IV. és V. sz.-ban, a szaracénok a IX. és X. sz.-ban, a kalózok 1475. és V. Károly 1536. elpusztították; ezen pusztítások és kikötőjének elhomokosodása jelentőségétől megfosztották. Napoleon, midőn Egyiptomból visszatért, 1799 okt. 9. itt szállott partra; 1814 ápr. 27. ugyancsak itt szállott hajóra, midőn Elba szigetére átevezni készült. F. a szülővárosa Agricola római hadvezérnek és Quintus Roscius szónoknak. - 2. F. hágó a szavójai Alpokban; alatta vezet el a Mont-Cenisi (l. o.) alagut.

Forrás: Pallas Nagylexikon